|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros
|
(Lángh Júlia) München, 1989. március 7. (SZER, Magyar híradó) - Haraszti Miklós, a Beszélő szerkesztője - Münchenen átutazóban - stúdiónk vendége. Környezetvédelmi témákban is elkötelezettnek mondható - többek között. írója és aláírója volt a Die Pressében megjelent hírneves hirdetésnek Bős-Nagymaros ügyben. Az aktuális kérdés ma, egy nappal az országgyűlési ülésszak megnyitása előtt: Mi a véleménye Önnek arról, hogy az országgyűlési képviselők egy csoportja azt javasolja, tűzzék ismét napirendre Bős-Nagymaros kérdését? Nem igazán értem. Miért nem inkább a népszavazás elrendelését kérték a képviselők az Országgyűléstől? Különösen most, amikor már több mint 124 ezer aláírás gyűlt össze. Nem vagyok benne biztos, nem lett volna-e célravezetőbb, ha amúgy is azzal érvelnek, hogy új tények jöttek közbe azóta, akkor azon a területen léptek volna talán, ha azon a területen léptek volna föl, ahol valóban új tények jöttek létre. Talán nagyobb sikerre számíthatnák. Nevezetesen, az egyik vaskos tény amire ők is hivatkoznak, hogy népszavazást kér az ország felnőtt lakosságának jóval több, mint a leendő törvény által előírt egy százaléka. Ez a kérés azonban népszavazás kiírására, tehát annak a lehetőségnek a létrejöttére irányul, hogy az ország maga - mégpedig a parlament közbejötte nélkül - maga dönthessen ebben a kérdésben. Nagyobb ereje lett volna talán az országgyűlési vitának, ha erről folyik, erről a lehetőségről: hogyan kapcsolja ki magát az Országgyűlés, és hogyan adja át a döntési jogot magának az országnak. Természetesen a képviselők igen tiszteletreméltó beadványának minden érve helytálló. Valóban romlott az ország gazdasági helyzete, és az összes általuk felhozott indok fennáll - azonban képviselőtársaik hiúságába ütközik, hogy elismerjék hogy akkori álláspontjukat az azóta eltelt idő fejlődése megcáfolta. Ami megcáfolhatatlan, az az, hogy az ország közben azt kérte a képviselői visszahívások által - és főleg a népszavazás követelése által - hogy most már ő maga dönthessen. Talán még nem késő, hogy a beterjesztő képviselő alternatív szavazási témaként a népszavazást is az Országgyűlés elé terjessze. A másik új tény - ami azóta a politika realitást a bős-nagymarosi szavazás körül megváltoztatta: nem is annyira az ökológiai helyzetben beállt rosszabbodás, vagy a magyar gazdasági helyzetben beállt rosszabbodás, hanem az, hogy Szűrös Mátyás, aki annak idején a kommunista képviselőcsoportot instruálta, utasította arra, hogy konkrétan a népszavazás ügyében - ha az felmerül - a kommunista képviselők nemmel szavazzanak - ezt nyilvánosan, írásban, ha jól emlékszem a HVG-ben beismerte, és ezzel megteremtette a politikai alapot ahhoz, hogy az új vitában a képviselők immár politikai instruálás nélkül ebben a kérdésben szavazzanak. Akár Szűrös Mátyás fogja vezetni az Országgyűlés munkáját most már, akár még nem - ez a politikai beismerés alapja lehet annak, hogy az Országgyűlés a népszavazás kérdésében döntsön - akkor is, ha a népszavazási törvény még várat magára. Elvégre az Országgyűlés egyszer élen is járhatna a demokratizálásban, nem kell mindig mögötte kullognia.+++
1989. március 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|