Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Berecz Jánossal
(Bujtás Pál) München, 1989. február 3. (SZER, Késő esti mai nap) - A minőségi változások hirtelen, ugrásszerűen mennek végbe. A marxista dialektikának ezt a tételét támasztja alá az a nyilatkozat, amelyet Berecz János központi bizottsági titkár adott egy nyugatnémet lapnak. - Lehetséges, hogy a hatalmat elveszítjük. Ez a címe a Rheinischer Merkur című nyugatnémet lap cikkének, amely az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, Berecz Jánossal készített interjút közli. A lap tudósítójának első kérdése az: - Hogyan lehetséges, hogy egy magas beosztású magyar kommunista egyértelműen felvilágosult reformpolitikusnak vallja magát? Berecz válasza meglepő. Saulusból Paulussá való átalakulását azzal indokolja, hogy az elmúlt - nem tévedés - egy-két évben sokat és intenzíven foglalkozott elméleti ideológiai kérdésekkel. Ebben különösen nagy jelentősége volt a tavaly májusban tartott pártértekezlet előkészítésének. Akkor ő a koordinációs bizottság vezetőjeként három jelszóban látta körvonalazódni a teendőket. Ezek: fordulat, reform és megújhodás. Berecz itt sietve megjegyzi: akkor - tehát a pártkonferencia előkészületei során - még nem gondolta hogy a fordulat ilyen mélyreható lesz. A továbbiakban kifejti, hogy az MSZMP a lakosság kezdeményezőkészségére kíván építeni, és hogy szerinte az alulról felépülő társadalom megvalósításához nem a forradalom, hanem a reformok jelentik a helyes utat. Az MSZMP titkára elismeri, hogy a hatalom többé már nem a pártapparátus kezében összpontosul, illetve elmúltak azok az idők, amikor a párt kizárólag saját belátása szerint irányíthatta az ország minden ügyét. Berecz utal egy új nemzeti közmegegyezés tervére, amelyet szerinte az MSZMP-nek más politikai erőkkel együttműködve kellene részletesen kidolgoznia. Szó szerint kijelenti, hogy Magyarországon a többpártrendszer nem puszta fikció, de bevezetésére a lakosságot - úgymond - fel kell készíteni. A hatalom megosztása a mai Magyarországon - a Berecz-féle, nem éppen klasszikus leninizmus szellemében fogalmazott nézet szerint - biztosított. Az első helyek egyike a közvéleményt illeti meg. Berecz János azt állítja, hogy az Országgyűlés már nem áll a párt közvetlen irányítása alatt. Ehhez azért meg kell jegyezni, hogy a-közvetett irányítás azért nyilván fennáll, hiszen a párttag képviselők utasítást kaptak: hogyan szavazzanak a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében, és a gödöllői választókerület képviselője, Cservenka Ferencné pedig választói előtt kijelentette, hogy az Országgyűlésben ő továbbra is a párt érdekeit fogja szem előtt tartani. A központi bizottsági titkár nem zárja ki 3-4 párt koalíciójának lehetőségét. Szerinte könnyen szót lehetne érteni a Független Kisgazdapárttal, és számításba jöhet a Magyar Demokrata Fórum, a Fiatal Demokraták Szövetsége, és a környezetvédők is. Berecz egy kérdésre válaszolva elméletileg elképzelhetőnek tartotta, hogy egy szabad választás eredményeként az MSZMP ellenzékbe szorulna, de - mint mondja - ez a lehetőség nála nincs napirenden. A politikai bizottsági tag szerint 1956 úgynevezett tudományos feldolgozása még nem történt meg, és ő - Berecz - javasolta, hogy az új közmegegyezés érdekében 1956 megítélését egyelőre ne feszegessék, mert hát ehhez türelemre is szükség van. Berecz hangsúlyozza, hogy mindaddig a toleranciát kell érvényesíteni az olyan ókonzervatívokkal szemben is, mint amilyenek az új lenini MKP tagjai, amíg tevékenységükkel nem akadályozzák a fordulatot és a megújhodást. Berecz Jánosnak az 1956-os forradalom kezelésével - azaz az ügy hidegre tételével - kapcsolatos nézetét időközben túlhaladták az események. Lukács János politikai bizottsági tag megerősítette, hogy a Központi Bizottság február 10-re váratlanul összehívott ülésén 1956 napirendre fog kerülni. +++ 1989. február 3., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »