|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az 1956-os áldozatok temetése
|
London, 1989. január 26. (BBC, Panoráma) - A magyar kormány bejelentette: engedélyt ad, hogy az 1956-os forradalmi kormány miniszterelnökének, Nagy Imrének hozzátartozói megadják a végső tisztességet és újra eltemessék. A kormányszóvivő olyan értelemben nyilatkozott, hogy az áldozatok rokonaival való megegyezés alapján Nagy Imrét és társait jelölt sírokban helyezik örök nyugalomra. A döntésre humanitárius okokból került sor, de mint budapesti tudósítónk rámutat, az áldozatok rehabilitásáról egyelőre nincs szó. Nagy Imrét a budapesti köztemető 301-es parcellájában fogják eltemetni. Mint Marosán György mondta: a holttestek azonosítása és az újratemetés néhány hónaptól egy évig terjedő időt vehet igénybe. Fónay Jenőt, a Történelmi Igazságtétel Bizottság tagját kérdeztük még a kormány bejelentésének híre előtt, hogy tudomása szerint milyen lépések történtek az ügyben? - A hatalom, nem tudom miért, gondolkodik. Egyre inkább erősödik a hang, hogy nagyon nehéz megoldani ezt a kérdést adminisztrációs vonalon, mert annak idején olyan hiányosságokat követtek el, ami most komoly munkát okoz: megtudják, melyik gödörben ki fekszik. A mi oldalunkról hiába bizonyítjuk, hogy ez nem így volt, nem így van. Mi tudjuk, hogy volt, mert hisz ott voltunk. Ezt a kérdést könnyen el lehetne intézni. Azt kívánjuk, hogy jegyezzék meg nekünk ezeket a sírokat. Ez a mai napig nem történt meg. A hozzátartozókat, a vezető öt hozzátartozóját behívták. Külön- külön mindegyikkel beszéltek, mindegyiknek ígértek agnoszkálást, kérdeztek olyan adatokat, ami bizonyítja, hogy melyik milyen ismertető jellel rendelkezett. Tehát egyértelműen ezt az agnoszkálást kell elvégezni. Sajnos a mai napig komoly lépés ez ügyben sem történt. A mi követelésünk változatlan, mi szeretnénk magunk elintézni. Ha megjelölik a sírokat, akkor nekünk nem kell agnoszkálni sem mindenkit ahhoz, hogy bizonyosan meg tudjuk állapítani, hogy ki hol fekszik. Nagy Imre lánya világosan kifejtette akaratát. Nem kérte, hogy temessék el az édesapját és nem is kéri. Azt szeretné, ha a 301-es parcella, mint kegyhely, megmaradna a továbbiakban is, így, ahogy van, megfelelő emlékművel ellátva, kitisztítva. Ez a kérdés - úgy gondolom - mindenki számára megfelelő lenne. Vannak egyesek - például én -, akik viszont követelik ezt, hogy így oldjuk meg ezt a kérdést. Mi felajánlottuk a segítségünket az illetékeseknek. A mai napig nem kaptunk rá választ, sajnos nem akarják igénybe venni talán. Az biztos, hogy ketten - ők és mi - gyorsabban meg tudnánk oldani ezt a kérdést. Hivatalos részről Balogh Sándor történészprofesszort kérdeztük: mi a helyzet az Új köztemető 301-es parcellájában nyugvók újratemetésével? - Az újratemetéssel kapcsolatosan tulajdonképpen jelen pillanatban egyetlen problémánk van, hogy Magyarországon 1979-ig érvényben volt egy olyan jogszabály, miszerint a halálra ítélt és kivégzett elítélteket jeltelen sírokban helyezték el. A szóban forgó parcellában több mint 100 eltemetett van. A gondot az okozza, hogy az exhumálás során pontosan meg lehessen állapítani az említettek tetemét. Erről a család tud, ismeri ezt a problémát. Amint - és ez elsősorban most szakemberek dolga, nem politikusoké - kétséget kizáróan megállapítható, hogy melyik Nagy Imre, melyik Maléter vagy Gimes Miklós teteme, abban a pillanatban az illetékes állami szervek átadják a családnak a tetemeket, hogy méltóan el lehessen temetni. Tehát semmiféle politikai meggondolás vagy meghátrálás a tekintetben nincs, hogy Nagy Imrét és társait emberi módon temethessék el a hozzátartozók. - Milyen lépések történtek idáig és mi a terv? - Jelen pillanatban - mint említettem - itt szakértői vizsgálatok vannak. Amint a szakértői vizsgálatok befejeződtek, akkor az elsősorban a családtagok ügye, hogy konkrétan mikor kerüljön sor az eltemetésre. Ebben a tekintetben az állami szervek nem fogják befolyásolni a családtagokat. - Megkérdezhetem, hogy pontosan mit vizsgálnak, hol és hogyan, milyen vizsgálatot jelent ez? - Ez az ön által említett parcella, ahol több mint 100 halott teteme van. - Megbontják a sírt? - Nincs más megoldás. A sírokat meg kell bontani. - És ez már elkezdődött? - Tudomásom szerint igen. - És várhatólag mennyi ideig tart ez a vizsgálat, és mikor számíthatunk konkrét lépésekre ezután? - Azt hiszem, hogy ez néhány héten belül befejeződhet. Én nem szeretnék e tekintetben - hogy úgy mondjam - jós lenni, mert hiszen itt nem lehet ilyesmire vállalkozni, de gondolom, ez év tavaszán, márciusban, áprilisban mindenesetre sor kerülhet a temetésre. +++
1989. január 26., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|