|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés csütörtöki munkanapja (1. rész)
|
1990. december 27., csütörtök - Az Országgyűlés ünnep utáni
első, csütörtöki munkanapját a jövő évi költségvetés részletes
vitájával kezdte.
Az érdemi munkát megelőzően a képviselők - Szabad György házelnök korábbi figyelmeztetése ellenére mindössze 61 százalékuk volt jelen - döntöttek arról, hogy napirendre tűzik Zsíros Géza (FKGP) önálló indítványát az emberi jogok és szabadságjogok védelméről szóló római egyezmény törvényerőre emeléséről. Elvetették azonban, hogy a képviselői indítványt sürgősséggel tárgyalja meg a törvényhozás.
Még a részletes vita előtt Szabad György bejelentette, hogy a költségvetési bizottság alelnökének megüresedett helyét Becker Pál (MDF) tölti be a jövőben, míg a titkári teendőket Komor Sándor (MDF) látja majd el. Miután az ülés tárgysorozatát is elfogadták a képviselők, folyatódott a költségvetés már korábban megkezdett részletes vitája. (folyt. köv.)
1990. december 27., csütörtök 13:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés csütörtöki munkanapja (2. rész)
|
A költségvetési vitában felszólalók szinte mindegyike saját módosító indítványát-indítványait indokolta vagy képviselőtársaiéról mondott véleményt. E javaslatok többnyire a költségvetés egy-egy részterületéhez kapcsolódtak, benyújtóik egy része a kiadások csökkentését kívánta szolgálni, míg mások keveselltek bizonyos előirányzatokat. Szóba került a társadalombiztosítás, a mezőgazdaság támogatása, többen is beszéltek a költségvetési szervek vállalkozási lehetőségeiről, az oktatásügy, a környezetvédelem költségvetési vetületeiről, az üzemanyagok fogyasztási adójáról, s téma volt a könyvkiadás helyzete, a művelődés, a kultúra, a parlamenti pártok támogatása, a honvédelem is.
Hosszú idő után először szólalt fel a plénum előtt Tölgyessy Péter (SZDSZ), aki konkrét példákkal támasztotta alá azt a véleményét, hogy a kormány jelenlegi előterjesztése - a korábbiakhoz hasonlóan - az ,,osztogató-fosztogató állam,, költségvetése. A kiadási oldalt elemezve megállapította, hogy sokhelyütt reflexszerűen születtek a döntések, ugyanazok a lobbyk, érdekcsoportok, hatalmasságok tudták befolyásolni az előirányzatokat, mint eddig. S a bevételi oldalon is a már kiválóan bevált taktikák érvényesülése tükröződik.
Tölgyessy Péter a költségvetés egészét úgy ítélte meg, hogy az a sok kisebb mellett hét fő csapást fog mérni a magyar családokra. Az első, hogy a lakbérek körülbelül 70 százalékkal emelkednek majd, s legjobb esetben is 1500 forinttal nőnek az önállóan lakást építők kamatterhei. A második csapásként említette: az alapvető élelmiszerárak legkevesebb 30 százalékos emelését, a harmadikként az energiaárak emelkedését (ez bizonyos esetekben elérheti a száz százalékot), a negyedikként az üzemanyagáremelést és a kötelező gépjárműbiztosítást. Az ötödik az adótáblák változatlanul hagyása, a hatodik - és talán legsúlyosabb csapás - a helyi adók bevezetése, végül a hetedik - közvetve - a munkanélküliség, hiszen a munkanélküli segélyekre csak márciusig van fedezet. A képviselő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy mindezek következményei kiszámíthatatlanok, s a Parlament nem bízhat csak abban: tél van, hideg van, s emiatt ha más nem, a fagy fogja összetartani az országot. Arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, ilyen helyzetben rendkívül alaposan meg kell fontolni a kiadási oldal valamennyi tételét, azzal, hogy ahol lehet, minél nagyobb mértékben csökkentsék ezeket. A megtakarított pénzből pedig elsősorban az adótáblák kulcsait kellene számottevő mértékben csökkenteni, továbbá az önkormányzatokat támogatni. Összességében átmenetinek tekintette Tölgyessy Péter ezt a költségvetést, s e gondolatához csatlakozott Király Zoltán (Független) képviselő is.(f.k.)
1990. december 27., csütörtök 15:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés csütörtöki munkanapja (3. rész)
|
Ő azt javasolta, hogy a kormány jövő április 30-ig számoljon be a Parlamentnek a költségvetés teljesítéséről, s ha szükséges, tegyen javaslatokat az előirányzatok módosítására. A jelen előterjesztést pedig a plénum csak formálisan fogadja el azzal az igénnyel, hogy néhány hónap múlva egy alaposabban megtárgyalt, a gazdasági következményeket is feltáró anyag kerüljön a képviselők asztalára.
Kisebb vihart keltett a vita során Borz Miklós, kisgazdapárti képviselő felszólalása, mivel Magyarország fenyegetettségére hivatkozva érvelt amellett, hogy ne faragjanak le a honvédelmi tárca költségvetéséből. Borz Miklós hazánkat például Izraelhez hasonlította, mondván: Magyarország is ellenséges államokkal van körülvéve.
A felszólalásra elsőként Orbán Viktor reflektált, s a Fidesz frakció nevében elfogadhatatlannak ítélte a kisgazdapárti képviselő külpolitikai helyzetértékelését. Ezt követően Jeszenszky Géza külügyminiszter, majd a Független kisgazdapárt frakciója nevében - a távollévő Torgyán József frakcióvezetőt helyettesítő - Oláh Sándor is elhatárolta magát Borz Miklós felszólalásától.
Ezután a hozzászólások visszatértek a normális kerékvágásba. A képviselők többsége kapcsolódott egy-egy előző véleményhez, új elemként csupán azt vetették fel, hogy a költségvetési terv meglehetősen mostohán bánik az aprófalvakkal, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségekkel. Erről több nemzetiségi képviselő külön sajtótájékoztatón fejtette ki álláspontját.
Az elnöklő Dornbach Alajos délután 5 órakor a költségvetés részletes vitáját elnapolta, az pénteken folytatódik. (folyt. köv.)
1990. december 27., csütörtök 17:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés csütörtöki munkanapja (4. rész)
|
A költségvetési vita után a szakképzési alapról szóló törvény módosításával foglalkozott a plénum, ám határozatra nem kerülhetett sor, mivel az elnök bejelentette, hogy a tervezetről csak a költségvetés elfogadását követően döntenek.
Az Országgyűlés munkáját ezután hosszabb szünet szakította meg. Ez idő alatt a Házbizottság újabb munkarendet alakított ki. A csaknem egyórás szünetet követően - bejelentésekkel - befejeződött a munka. A tervezett tárgyalási időt azért rövidítették meg, hogy a bizottságoknak legyen elegendő idejük a módosító indítványok megtárgyalásának befejezésére. Ezt figyelembe véve a Parlament plenáris ülése pénteken délelőtt 11 órakor kezdődik. (MTI)
1990. december 27., csütörtök 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|