|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. december 19., szerda - A Parlament Gazdasági
Bizottsága szerdai ülésén a bejelentett kormányátalakítás kapcsán
két miniszter-jelöltet és egy közigazgatási államtitkár-jelöltet
hallgatott meg.
László Jenőnek, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkári posztja várományosának eddigi pályája elsősorban a mezőgazdasághoz, ezen belül is mindenekelőtt a mezőgazdasági gépek és járművek tervezéséhez és gyártásához kötődött. Koncepcióját megfogalmazva elmondta: véleménye szerint ágazati és politizáló tárcának egyaránt kell lennie az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak. A tárcának elő kell segítenie a tudományos kutatást, fejlesztést, ezért meg kell teremteni az állami ipar működési feltételeit, beleértve a hazai termelők indokolt védelmét. E szempontok figyelembevételével kell összehangolni az ipar működését biztosító pénzügyi hátteret: a bankrendszert, a tőkemozgást és az állami szabályozókat is.
Ezt követően Pungor Ernő akadémikust, leendő tárcanélküli minisztert faggatták a képviselők.
Az OMFB és az Állami Atomenergia Bizottság elnöke kifejtette, hogy a műszaki megújúlás egyik sarkköve gazdaságunk talpraállásának. Meg kell szüntetni az intézeti támogatási rendszert, s aszerint kell szelektálni az egyes, támogatásra érdemes témák között, hogy azok mennyi hasznot hajtanak a nemzetgazdaságnak. Véleménye szerint vétek pénzt adni a ,,tudományos impotenciára,,. Elmondta, hogy felmérései szerint az utóbbi években mintegy 20-25 milliárd forintot költöttek a műszaki fejlesztés céljaira hazánkban, ám ennek hozadéka rendkívül kevés, hiszen az elvárható 100-150 milliárd forintnyi új érték helyett szerint csupán 40 milliárd forintnyi keletkezett. A termékek gyártási élettartama rendkívül hosszú, meghaladja a 10 évet, szemben a nyugati országokkal, ahol egy-egy terméket legfeljebb öt évig, de van, hogy csak három évig gyártanak.
E tényekkel indokolta, hogy a kutatásfejlesztésre adott támogatások felhasználását szigorúan ellenőrizni kell, ezért vezetik be a pályázati rendszert a következő évben. (folyt.köv.)
1990. december 19., szerda 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése (2. rész)
|
A Parlament és a kormány között a jövőben élőbb kapcsolatot kell kialakítani, ezért a leendő pénzügyminiszter, Kupa Mihály ígéretet tett arra, hogy háromhavonta beszámol az Országgyűlésnek hazánk gazdasági és pénzügyi helyzetéről. A bizottsági meghallgatáson kijelentette, hogy amennyiben megkapja a tárca irányítását, össze kívánja hangolni a monetáris- a fiskális rendszert, valamint a külgazdasági stratégiát, azt a három fő tényezőt, amely az állam gazdasági befolyásolási eszközét képezi. Emellett szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni a gazdasági ügyekért felelős szervezetekkel, így a Vagyonügynökséggel, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal, a földművelésügyi tárcával, hogy egy egységes gazdaságpolitikai irányvonal kialakítható legyen. Közölte továbbá azt is, hogy ennek érdekében a különféle gazdaságpolitikai iskolák eszközrendszerét pragmatikusan kívánja használni a magyar gazdaságpolitika hatékonyságának növelése érdekében.
Kupa Mihály kijelentette, az állam szerepét, súlyát minden területen hozzá kell igazítani a kialakuló piacgazdaság szükségleteihez, amelynek szerinte liberálisnak kell lennie erős szociális rendszerrel. E nézet szellemében a jövő év közepéig egy komplex államháztartási törvényjavaslatot kíván a Parlament elé terjeszteni egy komplex adókoncepcióval egyetemben. Február végéig a Pénzügyminisztérium elkészíti - mondta - azt a stratégiai programot, melyben a gazdaságpolitikai célok megvalósításának eszközrendszerét fektetik le. Rámutatott arra, hogy szerinte gazdaságpolitikánkban a kelet-európai országokhoz fűződő kapcsolatainknak megfelelő helyet kell kapni ugyanúgy, mint az agrárpolitika markáns kimunkálásának az inflációellenes küzdelemnek és a vállalkozásösztönzésnek, valamint a munkanélküliség megfékezésének.
A leendő pénzügyminiszter kijelentette azt is, hogy véleménye szerint az ország a jövő évben finanszírozható lesz, ám ennek az az ára, hogy eleget tegyünk az IMF által támasztott követelményeknek.
A bizottság a meghallgatások után megtárgyalta a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványokat. Ezek főként pontosítások voltak, melyekkel a kormány jelenlévő képviselői is zömében egyetértettek. Ezután az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jövő évi költségvetését vitatták meg. (MTI)
1990. december 19., szerda 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|