|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
BT - megnyitás ( tudósítói)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
New York 1990. november 29. csütörtök (MTI-tud.) -
Csütörtökön közép-európai idő szerint a késő esti órákban
megkezdődött az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése, amely minden
valószínűség szerint nagy többséggel határozatot fogad el arról,
hogy katonai erőt is alkalmazni lehet Irak ellen, ha nem vonul ki a
megszállt Kuvaitból. James Baker amerikai külügyminiszter
megnyitójában hangoztatta: az ENSZ történetének egyik legfontosabb
döntésére készülnek, amikor szavaznak a BT hat tagja, köztük
Nagy-Britannia, a Szovjetunió, Franciaország és az Egyesült Államok
által előterjesztett határozati javaslatról.
Joe Clark kanadai külügyminiszter az ülés előtt hangoztatta újságírók előtt: felfogása szerint nem ultimátumról lesz szó, hanem egy olyan időszakról, amely lehetőséget ad az iraki vezetésnek, hogy megfontolja a helyzetet, és a békés megoldást válassza, ami Irak és a világ érdeke egyaránt.
A BT 15 tagja közül 12, köztük mind az öt nagyhatalom, a testület állandó tagjai külügyminiszteri szinten képviselteti magát az ülésen, amelyen James Baker, az amerikai diplomácia vezetője elnököl, mivel novemberben az Egyesült Államok a BT soros elnöke.
A tervek szerint először Kuvait, majd Irak képviselője kap szót az ülésen, s további hat külügyminiszter jelezte már felszólalási szándékét. A várakozások szerint a határozati javaslatot, amely valószínűleg január 15-ig ad határidőt Iraknak a Kuvaitból való kivonulásra,, nagyy többséggel elfogadják. +++
1990. november 29., csütörtök 22:15
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|