 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Észak-atlanti Közgyűlés: Kelet-Európa ,,társult tagsága,, felé?
(2. rész)
|
A NATO-országok határozatban követeltek tárgyalásokat annak
korlátozására, hogy az európai hagyományos fegyverzetek csökkentése
miatt az európai térségben tilalom alá került fegyvertöbbleteket a
részes országok az egyezmény hatályán kívüli területekre vonják ki.
Ez a követelés, bár neveket nem említettek, elsősorban a
Szovjetuniónak szólt.
A kelet-európai országok melletti rokonszenv ellenére továbbra
sem merült fel semmi olyan lehetőség - bár kiszivárgott hírek
szerint a szovjet küldöttség egy része nem vette volna rossznéven -,
hogy a Varsói Szerződés katonai szervezetének várható feloszlatását
a NATO hasonló lépéssel, vagy elképzeléssel viszonozná.
A közgyűlés csütörtöki záróülésén felszólaló Manfred Wörner
NATO-főtitkár leszögezte - amit a határozat is tartalmaz -, hogy ,,a
jövendő európai építmény alapeleme a NATO integrált védelmi
szerkezetének megőrzése, habár csekélyebb erőkkel és más katonai
stratégiával,,. A főtitkár szerint ,,a NATO-nak együtt kell működnie
az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia kialakuló
intézményeivel, de a békét nem építheti fel valamiféle egyetlen
szuperintézmény, hanem csak a különböző szervezetek összetett
rendszere,,. A NATO eltökéltségét azzal indokolta, hogy Európa nem
nélkülözheti az amerikai biztonsági garanciát, valamint azzal, hogy
- bármiként is alakul a szovjet belső fejlődés - a Szovjetunió
,,stratégiai tömegét,, ellensúlyozni kell. Wörner azt is felvetette
- az Öböl-válságra utalva -, hogy a NATO biztonsági tartalékait a
jövőben a szervezet területi hatályán kívül eső konfliktusokban is
fel lehetne használni szövetséges országok megsegítésére.
A záróülésen felszólaló Dornbach Alajos figyelmeztetett, hogy
amíg a VSZ katonai szervezetének megszűnése után ki nem alakul az
összeurópai biztonsági rendszer, Magyarországnak addig is szüksége
van katonai biztonsági garanciarendszerre. Hozzátette, hogy
Magyarországon nem NATO-tagságra gondolnak, és az országnak
,,ellenségképe,, sincs.
Kovács László, a magyar küldöttség tagja kifejtette, hogy a
magyar kormány eleinte a kelleténél jobban igyekezett elhatárolódni
a Szovjetuniótól, de most - véleménye szerint - már mind a hat
parlamenti pártban erősödik a meggyőződés, hogy a Szovjetunió olyan
szomszédos ország, amelytől a magyar gazdaság függ, ezért magyar
érdek az egyenjogúságon, be nem avatkozáson alapuló
kiegyensúlyozott, normális viszony. ,,Ehhez Gorbacsov partner,,
vélekedett Kovács László. (folyt.)
1990. november 29., csütörtök 20:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|