 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Európai Közösségek - Magyarország - közvéleménykutatás
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. november 29. csütörtök (MTI-tud.) - A
magyarok 51, a lengyelek 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy
országának azonnal az Európai Közösségek tagjává kellene válnia,
ugyanakkor a lengyelek, a csehszlovákok és a magyarok közül az
utóbbiak a legborúlátóbbak saját országuk gazdasági és a
demokratikus fejlődésének távlatait illetően - többek között ez
derül ki az Európai Közösségek közvéleménykutató szolgálatának három
országban október 20 és november 3 között készített felméréséből,
amelynek eredményét csütörtökön tették közzé Brüsszelben.
Két országban a megkérdezettek nagyobb része vélekedett úgy,
hogy jövőre az ország gazdasági helyzete rosszabbodik, de az arány
eltérő: Magyarországon 74 százalék gondolkodik így, Csehszlovákiában
51 százalék - Lengyelországban viszont azok aránya, akik szerint
minden változatlan marad (23 százalék), és azoké, akik szerint javul
a helyzet, 41 százalék) együttesen a megkérdezettek 64 százalékát
teszi ki.
Nagyjából egyforma többséggel támogatja a lakosság a
piacgazdaság megteremtését: jónak tartja ezt Csehszlovákiában a
megkérdezettek 58 százaléka, Magyarországon 61, Lengyelországban 61
százaléka.
A demokrácia kialakulásának módjával a csehszlovákok 55, a
magyarok 75 százaléka elégedetlen, Lengyelországban egyenlő arányban
oszlanak meg az elégedettek (38 százalék), és az elégedetlenek, (37
százalék).
Arra, hogy európainak is tekinti-e magát saját nemzetisége
mellett, a magyarok kétharmada, a csehszlovákok 53, a lengyelek 51
százaléka válaszolt igennel. Az európai egyesült államok
megteremtésének a csehszlovákok 79, a magyarok 81, a lengyelek 68
százaléka lenne híve. Az Európai Közösségeket a többség pozitívan
ítélte meg: a magyarok és a csehszlovákok 48 százalékban vélekedtek
róla elismerően, és csak 2, illetve 3 százalékuk nyilatkozott
negatívan. Az Európai Közösségekkel kötendő társulási szerződés
megkötését a csehszlovákok és a lengyelek 78, a magyarok 79
százaléka támogatja, de míg az előbbieknek csak negyede vélekedik
úgy, hogy jó lenne az ország azonnali EGK-tagsága, s 37 százalékuk
szerint erre csak 5 év múlva lenne alkalmas az ország,
Magyarországon 51/25, Lengyelországban 55/17 arányban oszlanak meg a
két hipotézis között a válaszok. +++
1990. november 29., csütörtök 18:40
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|