|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Frans Andriessen programja (1.rész)
|
1990. november 29., csütörtök - Frans Andriessen, az Európai
Közösség egynapos villámlátogatáson Magyarországon tartózkodó
alelnöke röviddel megérkezése után Rabár Ferenc pénzügyminiszterrel
és Surányi Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével tárgyalt a
Pénzügyminisztériumban.
Az MTI értesülése szerint a magyar gazdaság pénzügyi gondjait elemezve Rabár Ferenc közölte, hogy az ország ,,talponmaradásához,, jövőre csaknem 1 milliárd dollárra lenne szükség. Ez az összeg közel annyi, amennyivel a Szovjetunió tartozik Magyarországnak. A problémát az okozza, hogy az 1 milliárdos adósság - amely két esztendő során keletkezett a magyar-szovjet külkereskedelemben - behajtása meglehetősen nehéz feladat a jóval kisebb gazdasági súlyt képviselő Magyarország számára. Ennek kapcsán Rabár Ferenc felvetette annak lehetőségét, hogy Magyarország és az Európai Közösség tegyenek közös erőfeszítéseket a követelések behajtására. Frans Andriessen ,,pozitív megértéssel,, reagált a meglepő magyar ajánlatra, s közölte, hogy a javaslatot továbbítja az EK illetékes szerveinek.
A megbeszélésen szó esett arról is, hogy a nyugati pénzvilág a radikális változások ellenére továbbra is a blokkszemlélet alapján közelít Magyarország felé; az országot egybemossa Közép-Kelet-Európa más országaival, ami csökkenti a magyar hitelfelvételi lehetőségeket. Magyarország számára annál is inkább sérelmes ez a bánásmód, mivel eddig is mindent megtett a fizetőképesség fenntartása érdekében, s korrekt adósként viselkedett. Surányi György szólt a magyar kötvénykibocsátás alakulásáról is. Elmondta, hogy a közép- és hosszabb távú magyar értékpapírok iránt viszonylag élénk kereslet mutatkozik, ami azt jelzi, hogy hosszabb távon viszonylag kedvezően ítélik meg Magyarország lehetőségeit. Ugyanakkor a rövid távú tranzakciók iránti viszonylagos érdektelenség arról tanúskodik, hogy nyugaton is élénken érzékelik a magyar gazdaság jelenlegi égető problémáit.
Frans Andriessen ismételten megerősítette, hogy az Európai Közösség meggyorsítja a Magyarország számára megajánlott hitelkeret második részletének lehívását. Mint ismeretes: a Közösségek tavaly 870 millió ECU értékű hitelkeretet bocsátott Magyarország rendelkezésére, amelyből 350 millió ECU-t már folyósított. A második részlet, 260 millió ECU lehívására a tertvezettnél előbb, már januárban vagy februárban sor kerülhet. (folyt. köv.)
1990. november 29., csütörtök 17:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Frans Andriessen programja (2. rész)
|
A pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalások után az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival találkozott az EK alelnöke, majd Antall József kormányfő fogadta Frans Andriessent a Parlamentben. (A találkozóról közleményt hozott nyilvánosságra a Miniszterelnöki Sajtóiroda.)
Délután 4 órakor ünnepélyes külsőségek között megnyitották Budapesten az Európai Közösségek diplomáciai képviseletét az I. kerületben, a Külügyminisztérium konzuli főosztályának egykori, impozáns épületében. A megnyitó után Frans Andriessen és magyar vendéglátói nemzetközi sajtókonferencián válaszoltak az újságírók kérdéseire.
A vendéglátók nevében Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter olyan nagy jelentőségű eseményként értékelte a misszió megnyitását, illetve Frans Andriessen látogatását, amely tükrözi az egységes Európa eszményét. Frans Andriessen a magyar-EK kapcsolatok távlatairól kifejtette: Magyarország pluralista demokrácia piacgazdasági orientációval, ami megteremti az alapokat az Európai Közösséghez fűződő társult viszony kialakításához. (Mint ismeretes, Magyarország azt szeretné, ha a társult viszonyt rögzítő megállapodás már a jövő év elején hatályba léphetne.) Az időzítéssel kapcsolatban Frans Andriessen megjegyezte: jelenleg három közép-európai országgal - Cseh és Szlovákiával, Lengyelországgal és Magyarországgal - készítik elő a tárgyalásokat a társulási viszonyról, s minden bizonnyal együtt tárgyalják majd e három ország kérelmét. (A sajtókonferenciát követően Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának közigazgatási államtitkára elmondta az MTI munkatársának: Magyarország egyelőre nem terjesztett be hivatalos kérelmet a teljes jogú európai közösségbeli tagság iránt, ám minden fórumon nyilvánvalóvá tette, hogy a társult viszonyról kötendő szerződést az első lépcsőnek tekinti a teljes jogú tagság felé.)
Frans Andriessen villámlátogatásának záróeseményeként az Európai Közösségek alelnöke és Hans Beck, a most megnyílt EK-misszió vezetője este fogadást adott a Néprajzi Múzeumban. (MTI)
1990. november 29., csütörtök 18:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|