|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Szóvivői tájékoztató
|
1990. november 23., péntek - A családi pótlékról szóló törvény módosításakor a kormány a pótlék differenciált növelését javasolja. A jövő évi költségvetés januártól gyermekeként átlagosan havonta 350 forint emelést tenne lehetővé. A kormány javaslata szerint egy gyermekes családok esetén 200 forint lenne a havi emelés, az egy gyermekes, de a gyermeket egyedül nevelő szülő esetén 300 forint, a kétgyermekes családnál gyermekenként 300 forint, ha pedig a két gyermeket egyedülálló neveli, akkor 500 forint gyermekenként. A három és többgyermekes családoknál az emelés gyermekenként 500 forint, illetve az egyedül nevelő szülő esetén 600 forint lenne. A családi pótlék kiigazításáról, emeléséről az Országgyűlésnek évente kétszer kell majd döntenie - közölte a kormány heti rendes ülését követő szokásos pénteki sajtóértekezletén László Balázs kormányszóvivő.
A kormány elfogadta az importliberalizációval foglalkozó rendelet-tervezetet. A rendelet - az 1988. évi forgalom alapján számolva - az import 87 százalékánál szünteti meg az engedélyezési kötelezettséget, amely a jövő évi várható forgalomnak már a 93 százalékát érintheti, az ipar több mint 60 százalékát hozva versenyhelyzetbe. Az élelmiszergazdasági termékeken, a távközlési berendezéseken és a kész gyógyszereken kívül gyakorlatilag csak a fogyasztási cikk import kisebb része marad engedélyköteles. Az exportban az 1991-ben még engedélyhez kötött termékek köre mindenekelőtt azokra az energiahordozókra, alapanyagokra és a lakossági ellátás szempontjából fontos mezőgazdasági termékekre korlátozódik, amelyek stratégiai jelentőségűek.
A szóvivő közölte: vasárnap hazánkba érkezik a Nemzetközi Valutaalap újabb szakértő küldöttsége, hogy folytassa a tárgyalásokat a kormány képviselőivel a jövő évi hitelnyújtásról. A kormánynak ahhoz, hogy a vállalt határidőre, december 1-jéig az Országgyűlés elé terjeszthesse a jövő évi költségvetési javaslatot, vasárnap újabb ülést kell tartania. Ugyancsak a vasárnapi ülés témája lesz a hároméves gazdaságpolitika fő vonalainak megvitatása. László Balázs elmondta azt is, hogy a kormány az 1992-es sevillai világkiállítás magyar kormánybiztosává Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét nevezte ki, meghatározva feladatait is. A sevillai világkiállításra a kormány 500 millió forintot különít el a költségvetésben. (MTI)
1990. november 23., péntek 11:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. november 23., péntek - Magyarországot a párizsi
európai biztonsági együttműködési csúcsértekezleten
megkülönböztetett figyelemmel fogadták, az érdeklődés a francia
sajtó publikációin keresztül is érzékelhető volt. Az átalakulóban
lévő kelet-európai országok gondjairól szóló tudósítások nagyobb
részt a magyar és a lengyel miniszterelnök beszédét elemezték -
idézte Antall József miniszterelnöknek a kormány heti rendes ülésén
elhangzott szavait László Balázs kormányszóvivő szokásos pénteki
sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök - napirenden kívül - beszámolt arról is, hogy Párizsban érezhető volt egy új hatalmi konstelláció kibontakozása: a legnagyobb figyelem a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Németország megnyilvánulásaira irányult. Antall József a kormányülésen részletesebben szólt Gorbacsov szovjet elnökkel való négyszemközti találkozójáról. A megbeszélés valamivel több mint egy órán át tartott. Mihail Gorbacsov megerősítette: szó sincs arról, hogy a Szovjetunió holmi politikai büntetésként csökkentené az olaj- és földgázszállításokat Magyarországra. A gond abból adódik, hogy a szovjet olajtermelés több térségben hatalmas nehézségekkel küzd, csökkent a kitermelés, így minden korábbi partnerével szemben csökkentenie kellett a szállításokat is. Antall József fontosnak tartotta, hogy a kétoldalú találkozón megállapodás született: a Szovjetunióval való kapcsolatainkat új alapokra helyezzük, keretmegállapodásban szabályozzuk, e tárgykörben rövidesen megkezdődnek a tárgyalások a két külügyminisztérium között. Ezzel lényegében véget ér az a korszak, amelyet ,,barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés,, jellemzett. A miniszterelnök felhívta a szakminiszterek figyelmét arra, hogy lehetőleg minél gyorsabban, határozottan próbálják meg érvényesíteni a csúcsszintű tárgyalás jótékony hatását a gazdasági problémák rendezésére. A szóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter a napokban a Szovjetunióba utazik partnertárgyalásokra.
László Balázs ezután az importliberalizáció elfogadott rendelet-tervezetéről szólt. Hangoztatta, hogy a rendelet a külkereskedelem jelentős liberalizálását tűzi célul. (folyt. köv.)
1990. november 23., péntek 15:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A jogszabály új korszakot nyit a magyar külkereskedelemben, hiszen végérvényesen megszűnik a külkereskedelem állami monopolizáltsága. A rendelet kimondja: az áruk kivitelére, illetve behozatalára jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szakcsoport, illetve egyéni vállalkozó is jogosult a rendeletben foglaltaknak megfelelően. A rendelet lényegesen szűkíti a kiviteli és a behozatali engedélyezésre szoruló áruk körét, és a piac minden szereplője számára lehetővé teszi a külkereskedelmi tevékenységet. A szóvivő a liberalizáció idei tapasztalatait kedvezőnek minősítette, mert az össz-import lényegében nem növekedett, a hiányhelyzetek pedig oldódtak.
A most benyújtott kormányrendelet az 1988. évi bázison az import 87 százalékánál szünteti meg az engedélyezési kötelezettséget, amely a jövő évi várható forgalom alapján elérheti a 93 százalékot, az ipar több mint 60 százalékát versenyhelyezetbe hozva. Ez egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatilag az élelmiszergazdaságon, a távközlési berendezéseken és kész gyógyszereken túlmenően csak a fogyasztásicikk-import kisebb része marad engedélyköteles. Ami pedig a kivitelt illeti: jövőre az engedélyköteles termékek köre főként az energiahordozókra, az alapanyagokra és a lakossági ellátás szempontjából érzékeny mezőgazdasági termékekre korlátozódik.
László Balázs beszámolt arról, hogy a gazdasági kabinet ad hoc bizottságot alakított a tulajdonlással - főként a termőföldtulajdonnal, a szövetkezeti tulajdonnal és a kártalanítással - összefüggő kérdések rendezésére. Az alapelveket, illetve téziseket Matolcsy György miniszterelnökségi államtitkár vezetésével az érintett tárcák, valamint az Állami Vagyonügynökség, a Magyar Nemzeti Bank és a miniszterelnökség magas szintű szakértői dolgozzák ki.
A szóvivő bejelentette, hogy a kormány a vállalt határidőre, december 1-jéig benyújtja jövő évi költségvetési javaslatát a Parlamentnek. A költségvetés bevételi és kiadási oldalával összefüggő kérdéseket vasárnap, rendkívüli ülésen ismételten áttekinti. Vasárnap egyébként hazánkba érkezik a Nemzetközi Valutaalap szakértői küldöttsége, hogy tárgyalásokat folytasson a kormány képviselőivel a jövő évi hitelnyújtásról. E megbeszélések alapján a kormány esetleg még igazíthat elképzelésein szerda reggelre tervezett ülésén, s az azt követő napokban benyújtja költségvetési törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. (folyt. köv.)
1990. november 23., péntek 15:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
László Balázs elmondta, hogy a vasárnapi rendkívüli kormányülés témája lesz a hároméves gazdaságpolitika fő vonalainak megvitatása. Amire figyelemmel kell lenni: a költségvetési egyensúly nem billenhet fel súlyosan, meg kell őrizni az ország fizetőképességét, illetve a gazdaságpolitikának vállalkozásbarátnak kell lennie. A szóvivő ezen a ponton említette meg, hogy az ülésen a földművelésügyi miniszter felhívta a figyelmet: az aszálykárok mérséklésére biztosított 10 milliárd forintos kedvezményes kamatozású hitelből 1 milliárdot fenntartanak a károsult kistermelőknek.
László Balázs a sajtóértekezleten bejelentette: a kormány az 1992-es sevillai világkiállítás magyar kormánybiztosává Kádár Bélát, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok miniszterét nevezte ki, s meghatározta feladatait. A sevillai világkiállításra jövőre, illetve 1992-ben 500 millió forint elköltését tervezik.
A szóvivő a kormányülésen szereplő témák között említette a Társadalombiztosítási Alap jövő évi költségvetését, a családi pótlékról szóló törvény módosítását, a jövő évi vállalati és költségvetési bérszabályozást, illetve a vezetői érdekeltségi rendszer átalakítására tett javaslatokat. E kérdésekben - az Érdekegyeztető Tanács keretében - részletes egyeztetések lesznek. Ezért a kormány lényegében csak tárgyalási pozíciókat dolgozott ki, amelyeket a megbeszéléseken képviselni szándékozik. A családi pótlékról szóló törvény módosításával kapcsolatban a szóvivő elmondta: a jövő évi költségvetés januártól gyermekenként átlagosan havonta 350 forint emelést tesz lehetővé. A kormány törvénymódosítási javaslata a családi pótlék emelésének differenciált felosztását tartja járhatónak. Eszerint az egygyermekes családoknál az emelés 200 forint lenne, míg az egygyermekes, de a gyermeket egyedül nevelő szülők 300 forintot kapnának. A kétgyermekes családoknál az emelés gyermekenként 300 forint lenne, ha a gyermekeket egyedülálló neveli, akkor 500 forint lenne. A három és többgyermekes családok esetén az emelés gyermekenként 500, illetve, ha őket egyedül neveli a szülő, akkor 600 forint lenne. Az Országgyűlésnek egyébként évente kétszer kell majd döntenie a családi pótlék kiigazításáról, emeléséről.
A társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatban a vállalkozók körében az idén érvényes 43 százalékos járulékbefizetést, a munkavállalóknál pedig továbbra is 10 százalékos nyugdíjhozzájárulást javasol a kormány. A nyugdíjak értékmegőrzése a gyorsuló infláció és a különleges gazdasági nehézségek miatt minden bizonnyal csak részleges lehet. (folyt.köv.)
1990. november 23., péntek 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
A kormány megítélése szerint a munkavállalóknak és a munkaadók képviselőinek - saját érdekükben - arra kellene törekedniük, hogy a bérek ne kövessék, illetve ne igyekezzenek megelőzni az infláció vágtató ütemét. Ellenkező esetben az infláció kezelhetetlen méretűvé növekedhet jövőre. A kormánynak vannak elgondolásai a költségvetési intézményeknél bizonyos bérautomatizmusra, ezért azt szeretné, hogy mindenütt tanúsítsanak mérsékletet a jövő évi béremeléseknél, a bérszínvonal növekedésénél.
A vezetői érdekeltségi rendszert illetően a kormány állásfoglalása szerint meg kell szűnnie a prémiumok központi korlátozásának.
A szóvivő kérdésekre válaszolva elmondta: legjobb tudomása szerint az adórendszer sávhatárai változatlanok maradnak, legalábbis ez a kormány álláspontja. Mindaddig azonban, amíg nem nyújtja be a költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, az természetesen módosulhat - tette hozzá. Hozzáfűzte azt is, hogy jövőre a tervezett hiány mértéke többszörösen felülmúlja majd az ideit, ezért a jövő évi költségvetésben olyan megszorításokat, szigort kell alkalmazni, amely az ez évit valószínűleg sok téren felülmúlja.
Antall József kormányátalakítási szándékával kapcsolatban, annak időpontjáról a szóvivő nem tudott részletekkel szolgálni. Utalt viszont arra, hogy a miniszterelnök nem csupán a kormány átalakítását tervezi, hanem a gazdasági helyzet valós tényeiről szintén mélyreható részletességgel kíván megnyilatkozni a közeljövőben.
Egy további kérdésre reagálva kijelentette: a kormány a reprivatizálást elvetette gazdaságpolitikájából. Privatizálni és nem reprivatizálni szeretne, ezért az utóbbi törekvéseket nem támogatja, azokat a politikai és az egyéb indulatokat fölöslegesen és veszélyesen felkavaró akcióknak tekinti. A kormány azt szeretné, hogy a privatizálás lehetőleg rendezett, áttekinthető, világos módon bonyolódjék le, vagyis ne önbíráskodással, illetve önhatalmú egyéni akciókkal. (MTI)
1990. november 23., péntek 16:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|