|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZP kongresszusának második napja (3. rész)
|
Az MSZP kongresszusán egyértelműen kiderült, hogy ezen a fórumon nem szándékoznak állást foglalni Pozsgay Imre országgyűlési mandátuma ügyében. Úgy vélik, hogy az a Bács-Kiskun megyeiek dolga, ugyanis az ő listájukon került be a parlamentbe, a lemondott frakcióvezető.
A kongresszus szünetében az MTI munkatársa megkérdezte Nagy Attilát a MSZP Bács megyei elnökét, miképp vélekednek erről a megye szocialistái, megszületett-e állásfoglalásuk.
Nagy Attila elmondta, hogy Pozsgay döntését már megbeszélték a megyei küldöttek gyűlésén, megtárgyalták az elnökökkel, és kialakult a konszenzus. Eszerint a Bács megyei szocialisták Pozsgay Imrét olyan történelmi személyiségnek tartják, akit még évszázadok multán is emlegetnek majd. Távozása nem okozott krízishelyzetet, hiszen ebben a pártban már van összetartó erő. Nagy emberi vesztesége viszont a pártnak Pozsgay kilépése, éppen úgy, mint annak idején a színészetnek Latinovits elvesztése volt. A kettő között azért lát analógiát a színművész politikus, mert Pozsgay lépéséről a levelében leírtak alapján éppen úgy elmondható, mint Latinovitséról: olyan körülmények miatt cselekedtek így, amelyek között mi évtizedek óta élünk, dolgozunk. Nagy Attila szerint Pozsgay döntése nem is politikai lépés volt, hanem menekülés. Vissza akarja nyerni szuverenitását, meg akar szabadulni azoktól a kötöttségektől, amelyek nem engedik, hogy újra egyensúlyba kerüljön önmagával. Bács-Kiskun megyében, ahol évekig politizált, őszinte szeretet veszi körül, és ez megadja azt a jogot Pozsgaynak, hogy saját emberi kísérletét végigvigye, mandátumával zavartalanul elmenjen a függetlenek közé, még akkor is, ha ez Bács-Kiskun megye szocialistáinak egyetlen saját mandátuma volt.
x x x
Az MSZP a következő közleményt juttatta el az MTI-hez:
,,A Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselő csoportja november 10-én Siófokon ülést tartott. Tudomásul vette Pozsgay Imre lemondását a frakcióvezetői tisztségről és köszönetét fejezte ki eddig végzett tevékenységéért. A parlamenti csoport vezetőjének megválasztásáig a frakcióvezetői teendők ellátásával Gál Zoltánt, a frakció helyettes vezetőjét bízta meg.,, (MTI)
1990. november 10., szombat 16:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|