|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Antall-kormány radikális reformtervei
|
----------------------------------------
London, 1990. november 3. (BBC, Panoráma) - A legújabb magyar gazdasági reformprogramról Pártos Gábor hírmagyarázata következik:
- Meggyőző érvekre épült a magyar kormány kezdeti vonakodása a sokkterápia alkalmazásáról, amit az ellenzéki pártok sürgettek. A fokozatos változás melletti állásfoglalás azon alapult, hogy Magyarország Keleten úttörő szerepet játszott a piaci mechanizmusok bevezetése terén.
Amikor tavasszal a három középjobb párt került ki győztesen az első szabad választásokból, a magyar gazdaság volt a leginkább Nyugat felé forduló Kelet-Európában: pezsgő magánszektor, szárnyait bontogató tőzsde, szaporodó vegyes vállalatok, nyugati jellegű adórendszer jellemezte többek között ezt a gazdaságot, és Antall József miniszterelnök koalíciója úgy vélte: elkerülhető a gyors átállással járó tömeges munkanélküliség, és a velejáró társadalmi megrázkódtatás.
Az elmúlt hánapokban három katasztrófa hiúsította meg a fontolva haladás menetrendjét. A viszonylag olcsó szovjet kőolaj importjának csökkentése volt az első, amely a KGST-n belüli kereskedelem általános csődje keretén belül következett be. Aztán jött a világpiaci kőolajárak megkétszereződése az Öböl-válság nyomán, és végül az évtizedek óta idén legsúlyosabb aszály, amely az élelmiszert többnyire exportáló országot most gabonabehozatalra kényszerítette. A hétvégi taxisháború tetézte ezeket a bajokat, s most úgy tűnik, a kormány végre elszánta magát a nagy piaci ugrásra.
A reformcsomagnak el kell nyernie a koalíciós pártok, az ellenzék és a közvélemény jóváhagyását. A taxisofőröktől érkező figyelmeztetésre való tekintettel a miiniszterelnök valószínűleg óvatosan fog haladni, és igyekszik megszerezni az ellenzéki pártok támogatását, amelyek maguk is gyorsabb, merészebb változásokat sürgettek. (folyt.)
1990. november 3., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|