|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Németország-Magyarország - összefoglaló
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. október 29. hétfő (MTI-tud.) - Az Európai
Közösségek hétvégi római csúcstalálkozójának résztvevői Helmut
Kohl kancellár kezdeményezésére nyilvánítottak szolidaritást a
magyar kormánynak azon törekvésével, hogy az országban mutatkozó
gazdasági nehézségeket megoldja, és Magyarországot a piacorientált
gazdaság útjára terelj - hangsúlyozta hétfői sajtóértekezletén a
bonni kormány szóvivője, Norbert Scha:fer. Az Európai Közösségek
segítséget is ígértek, különösen a magyar energiaproblémák
leküzdésében, és a Budapestnek szánt EK-kölcsön második részét is
folyósítani kívánják. Bonnban márkában számítva egymilliárdos
összegről beszélnek.
Kohl kancellár hétfőn Otto Schlecht államtitkár vezetésével gazdasági, pénzügyi és külügyi szakértőkből álló delegációt is menesztett Budapestre, hogy felmérje a magyar kormány rövid távú igényeit, s kipuhatolja, hogy az Európai Közösségek, s ezen belül a németek ajánlatait hosszabb távon miként lehet beépíteni a magyar gazdasági elképzelésekbe. A küldöttség útját egynaposra tervezték.
A hétfői bonni sajtóértekezleten a gazdasági minisztérium szóvivője is megerősítette, hogy a németek részben azonnali segítségnyújtásról tárgyalnak Budapesten az energiagondok enyhítése érdekében, például arra az esetre, ha a kőolaj további beszerzése a Szovjetunióból, vagy a széné Lengyelországból gondot okozna Magyarországnak. A szóvivő megemlítette, hogy a Bajorország és Baden-Württemberg által nyújtott 250-250 millió márkás hitel nagy része még mindig felhasználatlan magyar részről.
Mindezzel egyidőben jelentették be Bonnban, hogy október végén, november elején a német ipar 32 magas rangú képviselője látogat Prágába és Budapestre Carl H. Hahnnak, a Volkswagen művek elnökének vezetésével, hogy tárgyaljon a magánszektorban folytatandó szorosabb együttműködésről. ,,Magyarország, mint a kelet-európai gazdasági és politikai reformok éllovasa, kedvező feltételeket kínál arra, hogy német ipari vállalatok elkötelezzék magukat. Antall miniszterelnök gazdaságpolitikája a tervgazdaságról a piacgazdaságra való gyors áttérést irányozza elő. A német gazdaságnak az a szándéka, hogy jelenlétét Magyarországon is tartóssá teszi,, - hangsúlyozza az úttal kapcsolatban kiadott tájékoztató.+++
1990. október 29., hétfő 19:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|