|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar szabadságharcosok első hazai világtalálkozója (1. rész)
|
1990. október 23., kedd - A magyar szabadságharcosok első
hazai világtalálkozójának résztvevői kedden nagygyűlést tartottak a
Budapest Sportcsarnokban. Az itthon élő és a külföldi emigrációba
kényszerült egykori harcostársak közül sokan - családtagjaikkal, a
budapesti lakosokkal együtt több ezren - emlékeztek az 1956-os
szabadságharcra és forradalomra.
Nagy Erzsébet, a mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnök leánya megnyitó beszédében hangsúlyozta: a jelenlegi rendszerváltozás azért mehetett végbe élesebb konfliktus és anarchia nélkül, mert az 1956-os szabadságharc mártírjainak és elesett hőseinek vére váltotta meg nemzetünket az újabb megrázkódtatásoktól. Emlékeztetett arra, hogy az 1956-os forradalom leverése után mintegy 250 ezren kényszerültek elhagyni hazánkat, a kegyetlen megtorlás elől menekülve. Sokan közülük ennek köszönhetik életüket. A szabad világ szabad népei szeretettel és szolidaritással fogadták a magyarokat, akik számtalan országban második hazára leltek. Hozzájuk szólva elmondta: a forradalomban és a szabadságharcban az egész világ előtt megmutatták hazafiságukat. Most amikor Magyarországon új társadalom és gazdaság kialakításán dolgozunk, újra múlhatatlan hazaszeretetükre apellálunk. Nagy szükség van a fejlett országokban szerzett értékes tapasztalataikra - hangoztatta Nagy Erzsébet.
Antall József miniszterelnök a magyar kormány nevében köszöntötte azokat, akik itthon börtönben, megaláztatásban, kemény munkában töltötték el ezeket az évtizedeket, s azokat, akik politikai emigránsokként a bitófa alól vagy elől menekültek külországba, de nem azért, hogy életüket megmentsék, hanem azért, hogy hírül vigyék a magyar szabadság eszméjét. (folyt. köv.)
1990. október 23., kedd 19:22
|
Vissza »
|
|
Magyar Szabadságharcosok első hazai világtalálkozója (2. rész)
|
Az egyetemes magyarságnak együtt kell vállalnia a haza sorsának jobbra fordítását és ebben az utolsó és dicsőséges magyar szabadságharc katonái tehetnek a legtöbbet - hangsúlyozta a miniszterelnök. Mint mondotta, 1956 az egész országé, az egész nemzeté, de azoknak külön megbecsülés jár, akik 1956-ot sem kényszer, sem anyagi érdek, sem gyávaság okából soha ellenforradalomnak nem nevezték, soha eszményét meg nem tagadták. A forradalom és szabadságharc világtörténelmi jelentőségéről szólva hangoztatta: megváltoztatta a szovjet állam politikai reflexeit; 1947 után itt következett a legkegyetlenebb diktatúra, itt követte a legkegyetlenebb retorzió a népfelkelést. Ne felejtsük el azt sem - mondotta -, hogy hazánkban a 60-as és a 70-es években egy fokkal jobb volt az élet, nagyobb volt a szabadság, de ez nem jóindulatnak, valamiféle humánumnak, hanem éppen 1956-nak volt a következménye.
Ma újra válaszút előtt állunk; az újrakezdés, egy új ország megteremtésének válaszútja előtt, s ha nincs hitünk, nincs erőnk, se külföld, se barátok nem segíthetnek - mondotta a továbbiakban. Szükséges, hogy azok, akik itthon és külföldön egy nagy családnak, ennek a Magyarországnak a fiai együtt munkálkodjanak a haza felemelkedésének érdekében.
A külföldi vendégek között részt vett és felszólalt a nagygyűlésen Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke. Elmondta: a magyar felkelés és forradalom hihetetlen reményeket sugallt az ő nemzedéke számára. Az 56-os felkelés ünnepe, a magyar köztársaság kikiáltásának napja az elnyomás ellen küzdő litván nép ünnepe is. Litvánia most ugyanolyan határozottan halad a szabadság felé vezető úton, mint ahogy Magyarország haladt. Érzik Magyarország támogatását, amelyre békés harcukban szükségük van.
Fel kell építenünk a nemzeti hagyományainkba gyökerező új, az európai államokhoz jobban integrálódó jóléti Magyarországot. Ehhez azonban teljes nemzeti összefogásra lenne szükség - hangoztatta felszólalásában Hornyák József, az 56-os Szövetség elnöke. Javasolta: a kormány követeljen jóvátételt a Szovjetuniótól az 56-os forradalom vérbefojtásáért, a főváros házainak lerombolásáért, sok ezer magyar hazafi legyilkolásáért.
Helga La Rouche, a Nemzetközi Schiller Intézet elnöke méltatta, hogy Magyarország a határok megnyításával előmozdította azt a folyamatot, amely Németországban vértelen forradalomhoz vezetett.
A nagygyűlésen felszólalt külföldön élő magyar szabadságharcosok elmondták: a világ népei tisztelettel adóznak a magyar szabadságharc előtt, nagyra becsülik Magyarországot. (folyt.köv.)
1990. október 23., kedd 19:31
|
Vissza »
|
|
A magyar szabadságharcosok első hazai világtalálkozója (3. rész)
|
A világtalálkozó résztvevői kedden felkeresték az 1956-os harcok fővárosi szintereit. Koszorút helyeztek el a Széna téri kopjafáknál, a Corvin-közben, a Kilián laktanyánál lévő emléktáblánál, a Magyar Rádió épületénél. (Ez utóbbi színhelyen addig nem helyezték el a koszorút, amig le nem takarták a Rádiónál folyt harcokban elesettek emléktábláját.) A tisztelet és a megemlékezés virágait helyezték el a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában is. Felavatták a Royal Szálló falán elhelyzett emléktáblát. (folyt.köv.)
1990. október 23., kedd 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
javítás az mtib1042 sz. hírre
|
A mai mtib1042 sz. Magyar Szabadságharcosok első hazai világtalálkozója (2. rész) című hírünk 3. bek. 4. sorában a név helyesen:
Hornyák Tibor ----- (MTI)
1990. október 23., kedd 20:41
|
Vissza »
|
|
Magyar szabadságharcosok... (4. rész) - Nagygyűlés a Kossuth
téren
|
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 34. évfordulójának ünnepségei kedden este a Kossuth téren rendezett fáklyás nagygyűléssel értek véget. A forró hangulatú demonstráción jelen voltak a magyar szabadságharcosok első hazai világtalálkozójának résztvevői is. Zászlók lengtek, transzparensek emelkedtek a magasba, jelszavak és énekszó egymást felváltva hangzottak a tömeg ajkáról, mígnem az 56-os ifjú egyetemisták, illetve az azóta felnőtté érett egykori nemzedék nevében szóló Nagy László megnyitotta a szónoklatok sorát. Ő is, mint az utána beszédet mondók, 1956 politikai üzenetét, a nemzeti összefogás, a felelősségvállalás és a megbékélés szükségességét hangsúlyozta. ,,Mondjuk meg szemtől szembe mindenkinek, akit illet: most nincs konzervatív vaggy liberális, keresztény vagy zsidó, csak egy van: magyar egység, közös történelmi felelősség a bajba jutott magyar nemzetért Üzenjük meg mindenféle hatalomnak, előttünk és mögöttünk állónak: nem kell a kommunizmus, nem kell a liberális csomagolású szocializmus, nem kell az ígéret földje. Nekünk, a Kárpát-medence megtaposott és elárult népeinek vagy egy közös ideológiánk: a keresztény európai szellemiség és tolerancia mindenkivel szemben,, - hangoztatta.
Csurka István, az MDF országgyűlési képviselője, a nagygyűlés fő szónoka az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségét, máig ható tanulságait elemezve kijelentette: október 23-a megünneplésére nem az egy esztendős köztársaságnak van szüksége, hanem a magyarságnak, hogy végre ,,visszafoglalja,, történelmét, végre elhiggye magáról, hogy 34 évvel ezelőtt világtörténelmet formált. A küzdelmek folytatásához, a 34 évvel kezdődött forradalom beteljesítéséhez kell ez az ünnep - mondotta. Kiemelte: a magyar társadalom csendes forradalma még nem ért véget, mert bár megteremtett egy szabad, demokratikus politikai rendszert és az annak megfelelő gazdasági rendszer kialakításának lehetőségét, a mindennapi életből még nem tudta kitörölni az elmúlt világot, saját lelkéből nem tudta száműzni az önbizalomhiányt, a fásultságot. A forradalom beteljesüléséhez világosan kell látni 1956-ot, az utána következő évtizedeket és a jelen történéseit. Azt, hogy a rendszerváltás azért következett be, mert a több mint három évtizeden át uralkodott rendszer oly mértékben ment tönkre, vált működésképtelenné, élettelenné, hogy már nem tehetett mást, minthogy átadja a vezetést olyanoknak, akik merik vállalni a felelősséget, az újrakezdést. S a forradalom beteljesítéséhez szükség van a megbékélésre, megbékélni azonban csak a kishitűségtől, félelemtől megszabadult társadalom tud - hangoztatta. (f.k.)
1990. október 23., kedd 21:03
|
Vissza »
|
|
Magyar szabadságharcosok... (5. rész) - Nagygyűlés a Kossuth
téren
|
Sujánszky Jenő, a Franciaországi Szabadságharcosok Szövetségének elnöke is köszöntötte honfitársait, s arról beszélt, hogy 33 éven át Franciaországban minden esztendőben megünnepelte bajtársaival október 23-át - francia nyelven. Ezért külön öröm számára, hogy most itthon, magyarul szólhat azokhoz, akik 56 után is itthon maradtak, s megérték, győzelemre segítették a 34 évvel ezelőtt kezdődött forradalmat, s azokhoz, akik 56 hőseire és mártírjaira emlékeznek.
Utolsóként Fónay Jenő, a Pofosz elnöke lépett mikrofonhoz. Elsősorban azt hangsúlyozta: megbékélésről ma egyedül a túlélőknek van joguk szólni, mégis fontos, hogy senkit ne a bosszú, a leszámoltatás követelése vezéreljen. Követelni egyébként csak a nép tud, de csak akkor, ha egy hangon beszél. Sajnálatos példákkal támasztotta alá: mennyire nem beszél még egy hangon ez a nép. Megemlítette, hogy két hete Újpesten összetörték a mártírok emléktábláját, kedden pedig a rádiónál felavatott emléktáblát. Végezetül leszögezte: ha nem egységes a nép, akkor hiába minden beszéd. (MTI)
1990. október 23., kedd 21:07
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1047 sz. hírre
|
A mai mtib1047 sz. Magyar szabadságharcosok... (4. rész) - Nagygyűlés a Kossuth téren című hírünk 1. bek. utolsó előtti sorában ... népeinek van egy közös ideológiánk .... ----- (MTI)
1990. október 23., kedd 21:23
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|