|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Koszorúzási ünnepség Nagy Imre kaposvári szülőházánál
|
1990. október 22., hétfő - Nagy Imre kaposvári szülőházánál
koszorúzási ünnepséggel emlékeztek meg hétfőn az 1956-os forradalom
34. évfordulójáról. Déli 12 órakor harangzúgással és katonai
tiszteletadással fogadták Göncz Árpád köztársasági elnököt, aki a
Himnusz elhangzása után elsőként koszorúzta meg a Május 1. utca 77.
számú ház falán a mártír miniszterelnök emléktábláját.
Rövid beszédében Göncz Árpád felidézte a történelem szülte államférfi életútját, aki emberségével és magyarságával tanúságot tett arról, hogy nehéz időben képes a népet szolgálni. Meggyőződése mellett a végsőkig kitartva, a népért áldozta életét, ezért marad az idők végezetéig 1956 forradalmának és szabadságharcának jelképe. Nagy Imrével együtt mindazok emlékének áldozunk - mondta a köztársasági elnök -, akik 34 éve talpra ugrottak Magyarországért, a magyar népért.
A méltató szavak után Nagy Erzsébet és fia helyezte el az emléktábla alatt a család koszorúját, majd az egykori harcostársak nevében a Történelmi Igazságtétel Bizottsága és a Politikai Foglyok Szövetségének képviselői rótták le kegyeletüket. Ezt követően a szülőváros és Somogy megye, az országgyűlési pártok helyi szervezetei, a kaposvári fiatalok és a fegyveres testületek képviselői koszorúztak.
A forradalom kaposvári eseményeinek egyik vezető egyénisége, Kunszabó Ferenc emlékidéző beszéde után Király Béla országgyűlési képviselő, az 1956-os nemzetőrség főparancsnoka szólt az ünnepség több mint ezer résztvevőjéhez. Győzedelmes forradalomként emlékezett meg a 34 évvel ezelőtti napokról, amelyet csak külső erővel és átmenetileg tudtak leverni, s amelynek egyenes folytatása a napjainkban zajló békés és csendes forradalom. Érthetetlen azonban - mondta Király Béla -, hogy az ,56-os lelkesedés helyett miért kíséri napjaink vértelen rendszerváltását egyre nagyobb apátia, kiábrándultság és érdektelenség. A lehetséges okok közt említette, hogy az elmúlt rendszer megfosztotta a jövőtől a mai közép- és idősebb generációt. Ezért főként a fiatalságtól remélhető, hogy győzelemmé tegye 1990-et is. A forradalom évfordulója ezentúl legyen a polgári és honvéd ifjúság ünnepe - ajánlotta a nemzetőrség egykori főparancsnoka.
A beszéd után Király Béla - az általa vezetett Atlanti Kutató és Kiadó Társulat ajándékaként - 1956 eseményeit hitelesen bemutató könyveket adott át a kaposvári felsőfokú és középiskolák tanulóinak.
Az ünnepség a Szózat hangjai után a honvéd alakulat díszmenetével ért véget. (MTI)
1990. október 22., hétfő 15:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|