|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Demszky Gáborral
|
------------------------
München, 1990. szeptember 28. (SZER, Magyar híradó) - Interjút közvetítünk, amelyet budapesti stúdiónkban Baráth Edina készített Demszky Gáborral, az SZDSZ fővárosi főpolgármester-jelöltjével.
- Stúdiónk vendége Demszky Gábor, a szabaddemokraták budapesti főpolgármest-jelöltje.
A kampány során többször beszélt már a hajléktalanokról - holnap tüntetni fognak ismét. Mi a vélemény erről?
- A tél folyamán én azt gondolom, hogy újra szembesülnünk kell ezzel a kérdéssel. A fővárosi önkormányzatnak lesznek ezzel kapcsolatos teendői - újabb átmeneti szállásokat kell kialakítani.
Amire én felhívnám a figyelmet, az az, hogy a hajléktalanok problémái önmagában átmeneti szállásokkal nem oldhatók meg, szükség van valamilyen gondoskodásról, szociális gondoskodásról. Elsősorban arra van szükség, hogy ezeket az embereket visszavigyük a társadalomba, lehetővé tegyük a munkavállalásukat - tehát nem szállásgond ez tulajdonképpen.
Azonban, amit nagyon fontosnak tartok itt kiemelni az az: a fővárosnak, az önkormányzatnak segélyekkel és olcsó, kedvezményes hitelekkel át kell segíteni azokat a nagycsaládosokat, idős szegényeket, kisnyugdíjasokat az átmeneti problémáikon, akik, ha nem fizetik a közüzemi díjakat, nem fizetik; ha nem tudják fizetni a lakbért, az utcára kerülnének.
Ezzel kapcsolatban én azt hangsúlyoznám, hogy még mindig olcsóbb ezeket a családokat benntartani, akik ily módon veszélyeztetve vannak pillanatnyilag is. Olcsóbb őket benntartani a lakásukban és hitelezni a lakbér-tartozásaikat, átmenetileg kisegítve ezzel őket, mint az utcára került embereknek a gondját megoldani. (folyt.)
1990. szeptember 28., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Demszky Gáborral - 1. folyt.
|
- Azok, akik a közüzemi díjakat, a lakbéreket nem tudják fizetni - viszonylag kevesen vannak egyelőre, bár ez a szám növekedni fog -, milyen elképzelései vannak általában a szegényekre, a kisnyugdíjasokra vonatkozóan?
- A fővárosban 200 ezer nyugdíjas él az 5600 forintos létminimum alatt. Én úgy gondolom, hogy elfogadhatatlan az, hogy embereknek a gyógyszer és a tej között kelljen választani. Elfogadhatatlan az, hogy fővárosi lakásokban ne legyen fűtés, mert nincs pénze tüzelőre, nincs pénze az elektromos fűtés bekapcsolására a nyugdíjas házaspároknak.
Itt, amit én ígérhetek, az az, hogy a fővárosi szociális segélyezés rendszerének kiterjesztésével egy valódi szociális-hálót hozunk létre, megemeljük azt az 1,2 milliárdos alapot, amely jelenleg rendkívüli és rendszeres segély céljára szolgál, és így biztosítjuk, hogy legalább a téli hónapokban egy-két alkalommal, később pedig rendszeresen is a létminimum alatt élő nyugdíjasok támogatást kapjanak.
- Nyilvánvalóan, hogy ez sikerüljön, ehhez ma már forrásra van szükség és ehhez nélkülözhetetlen a vállalkozások támogatása. Milyen koncepciója van erre vonatkozóan?
- Valóban, ha az önkormányzatnak nincsenek bevételei, nincsenek adóbevételei, nincsenek személyi jövedelemadó-bevétele, nincsen nyereségadó-bevétele, ha a fővárosban nem indul el a privatizáció, ha a fővárosban nem tudnak gyökeret verni az új vállalkozások, akkor szociális segélyezésre sincsen mód, és akkor hiába beszélünk szociális védőhálóról - ezt kifeszíteni nem tudjuk a szegények alá. (folyt.)
1990. szeptember 28., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Demszky Gáborral - 2. folyt.
|
Létre kívánunk hozni annak érdekében egy vállalkozásfejlesztő irodát a Városházán, amely a külföldi befektetőket a magyar partnereikkel, a magyar vállalkozókkal összeköti, összekapcsolja. Pillanatnyilag, ha egy külföldi befektető azzal fordul hozzám, hogy be akarja valamibe Magyarországon fektetni a pénzét, nem tudok neki információt adni, hogy hová is viheti, kivel is társulhat. Ezt meg akarja oldani a Városháza.
Továbbá ipari parkok létesítésével - innovációs parkok létesítésével - ahol a vállalkozások kedvezményes bérleti díjjal elhelyezhetőek kívánjuk a vállakozásokat támogatni. Felszabadulnak a tél folyamán szovjet laktanyák, vannak használatlan, üresen álló ingatlanok, a fővárosnak egy jó telekgazdálkodással, egy jó ingatlanpolitikával a vállalkozások rendelkezésére kell bocsátania ezeket, és ezzel módot adni arra, hogy a hitelszűkében lévő, s a rendkívül magas bérleti díjakat megfizetni nem tudó vállalkozók valamiképpen elinduljanak, működni kezdjenek.
- Köszönöm az interjút, Demszky Gábor. +++
1990. szeptember 28., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|