|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Margaret Thatcher programja
|
1990. szeptember 19., szerda - Szerda délelőtt az Országházban folytatódtak a magyar-brit miniszterelnöki megbeszélések. Margaret Thatcher, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnöke rövid négyszemközti megbeszélésre ült le vendéglátójával Antall József miniszterelnökkel a kormányfő dolgozószobájában, miután a kora reggeli órákban már két kegyeletes megemlékezésen is részt vett. Thatcher asszony a kegyelet és a megemlékezés virágait helyezte el Raoul Wallenberg szobránál, illetve a Magyar Hősök Emlékművénél a Hősök terén.
A kormányfői párbeszéd magyar politikusoknak, illetve a brit kíséret tagjainak bevonásával folytatódik. A program szerint a plenáris tárgyalások után Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke fogadja Margaret Thatchert a Parlament Nándorfehérvári termében. Ugyancsak délelőttre tervezték a brit kormányfő látogatását az értéktőzsdén. Az előzetes tervek szerint Margaret Thatcher délután találkozik a Szabad Demokraták Szövetségének vezetőivel a Parlamentben, majd délután 16 órakor Antall József és a brit miniszterelnök közös nemzetközi sajtókonferencián válaszol az újságírók kérdéseire a Hilton Szállóban. (MTI)
1990. szeptember 19., szerda 09:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Margaret Thatcher programja (1. rész)
|
1990. szeptember 19., szerda - Nagy-Britannia fenntartás
nélkül, teljes szívvel támogatja Magyarországnak azt a törekvését,
hogy 1992. január 1-jéig kétoldalú társulási szerződést kössön az
Európai Közösségekkel - szögezte le Margaret Thatcher brit
miniszterelnök vendéglátójával, Antall József kormányfővel
folytatott tárgyalásain.
A magyar-brit miniszterelnöki eszmecsere - a keddi rövid ismerkedő megbeszélés után - szerda délelőtt az Országházban folytatódott. Margaret Thatcher, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnöke először négyszemközti megbeszélésre ült le vendéglátójával, majd a magyar, illetve a brit tárgyalócsoport tagjainak részvételével plenáris tárgyalásokat tartottak. A tárgyalóasztal mellett elhangzottakról László Balázs kormányszóvivő tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit.
Magyarország EK társulási szándékát brit részről cselekvő támogatással segítik - ígérte a brit kormányfő, ami a többi között azt jelenti, hogy ezügyben megsürgetik a brüsszeli bizottságot, amely, úgymond, hajlamos a kérelmek lassú, megfontolt kivizsgálására. Magyarország végcélja a teljes jogú tagság az Európai Közösségekben - hangoztatta Antall József, s ezzel kapcsolatban is biztatást kapott a brit kormányfőtől. Nagy-Britannia ugyanis támogatja azt a kérést, hogy már a társulási szerződésben is foglaltassék benne: a társult tagság nem végállomás, hanem a teljes jogú tagság egyik lépcsőfoka.
A kormányfői megbeszéléseken tág teret szenteltek a privatizációs folyamatnak, ami Magyarország európai állammá válásának kulcskérdése. Az Európa közösségébe ,,újrafelvételre,, jelentkező Magyarország számára ezzel kapcsolatban a brit példát idézte Margaret Thatcher. Emlékeztetett arra, hogy maga is nagy gondot fordított a szigetország iparának erőteljes privatizálására, miáltal a rosszul menedzselt, pazarló cégek piaci viszonyok közé kerültek, s versenyre kényszerültek. Az eredmények nyomán Nagy-Britanniában most az energia szektor privatizációja került napirendre.
Antall József a magyar privatizációs terveket ismertetve hangsúlyozta: a kormány egyáltalán nem ellenzi a külföldi tőkebefektetéseket; sem a kis-, sem a közép-, sem a nagyvállalati szektort nem zárják el a külhoni befektetők elől. (folyt.köv.)
1990. szeptember 19., szerda 14:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Margaret Thatcher programja (2.rész)
|
Igaz ugyan, hogy a hazai középréteg megerősítése érdekében az úgynevezett előprivatizációból - vagyis a kisvállalkozások magánkézbe adásából - most kirekesztették a külföldi érdeklődőket, a továbbiakban azonban a privatizáció során semmilyen vállalati nagyságnál nem diszkriminálják a befektetőket. Antall József ezzel kapcsolatban a brit vendégek figyelmébe ajánlotta, hogy az Állami Vagyonügynökség a napokban meghirdette az első húsz magyar vállalat privatizációját, csaknem egymilliárd dollár értékben. A kormány igyekszik a privatizációt a lehető leggyorsabban lebonyolítani, és sem elvileg, sem gyakorlatilag nem tervez semmiféle korlátozást a privatizációban, a magyar gazdaság egyetlen szektorában sem. A kormányfő megerősítette, hogy a privatizáció ,,levezénylésében,, Magyarország számít a brit segítségre, szakértelemre.
Brit cégek magyarországi jelenléte kapcsán szóba került a megbeszéléseken az is, hogy a BBC, a világhírű brit tömegtájékoztatási társaság rádióadást szeretne indítani Magyarországon, s ehhez hullámsávot igényelne. Antall József ezzel kapcsolatban türelemre intette a brit médiumot, mivel Magyarországon egyelőre frekvenciamoratórium van érvényben; a rádió- és a televízió- hullámsávok elosztásának ügyét várhatóan a készülő sajtó-, illetve médiatörvény rendezi majd. Mindazonáltal magyar szakmai körökben nagyra értékelik a BBC tevékenységét.
A kormányfői eszmecsere után Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke fogadta Margaret Thatchert a Parlamentben. (folyt.köv.)
1990. szeptember 19., szerda 14:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Margaret Thatcher programja (3. rész)
|
A találkozón a brit kormányfő arról a szerepről beszélt, amelyet a közép-kelet-európai kis államok játszanak a térség demokratizálódási folyamataiban. Úgy vélekedett, hogy példájuk - amennyiben sikerre vezetnek gazdasági próbálkozásaik, s érezhetően javulnak a nép életkörülményei - mások számára is vonzóvá teheti az átalakulást. Így például a szovjet peresztrojka számára is biztatást adhat a keleti régió kis országaiban folyó demokratizálódás sikere. Brit megítélés szerint a példaadás szempontjából Magyarország kulcsszerepet tölt be a régióban. Göncz Árpád a megbeszélés kínálta lehetőséget felhasználva megerősítette II. Erzsébet királynő magyarországi meghívását. (folyt.köv.)
1990. szeptember 19., szerda 15:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Margaret Thatcher programja - 4. rész
|
Margaret Thatcher délután a Szabad Demokraták Szövetségének vezetőivel találkozott a Parlamentben. Mint Demszky Gábor, az SZDSZ ügyvivője az MTI munkatársának elmondta: a szivélyes eszmecserén a miniszterelnök-asszonyt tájékoztatták a magyar politikai élet alakulásáról, a szabad demokraták helyzetértékeléséről. Margaret Thatcher udvarias észrevételeket tett az elhangzottakra, hangsúlyozva a rendszerváltás nagyszerűségét, megemlítve nehézségeit is. A beszélgetés során egyetértettek abban, hogy az angolszász országoknak, így az Egyesült Királyságnak is jelentős szerepet kell betöltenie Magyarországon, bővítve a magyar-angol gazdasági és kulturális kapcsolatokat, hozzájárulva Magyarország külkapcsolatainak alakításához. Ugyancsak azonosan vélekedtek a gazdasági kérdésekkel összefüggésben. A brit politikus és az SZDSZ képviselői egyaránt fontosnak ítélték a mielőbbi privatizációt, a bátor válságkezelést. Megállapították: Magyarország számára az jelentheti a sikeres utat, ha a lehetőségekhez képest gyorsan végrehajtja a gazdaság deregulálását, korlátozza abban az állam szerepét. (folyt. köv.)
1990. szeptember 19., szerda 18:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Margaret Thatcher programja (5. rész)
|
A magyar politikai élet vezetőivel megtartott beható eszmecseréket a nap folyamán számos kiegészítő program tette teljessé. A brit miniszterelnök-asszony a reggeli órákban két kegyeletes megemlékezésen vett részt. Elsőként Raoul Wallenberg szobránál helyezte el a megemlékezés virágait, majd katonai tiszteletadás mellett a Magyar Hősök Emlékművét koszorúzta meg a Hősök terén. Margaret Thatcher időt szakított arra is, hogy rövid Belvárosi séta keretében meglátogassa a magyar üzleti élet egyik ígéretes új hajtását, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban működő értéktőzsdét.
Margaret Thatcher és vendéglátója, Antall József délután közös nemzetközi sajtókonferencián válaszolt az újságírók kérdéseire a Hilton Szállóban.
A brit miniszterelnökkel folytatott eszmecseréket összegezve Antall József hangoztatta: közelmúltban Helsinkiben megtartott találkozójuk után, most Budapesten ismét hasznos, tartalmas tárgyalásokra nyílott alkalma Margaret Thatcherrel. A tárgyalásokon igen széles temetikát tekintettek át, a kétoldalú kapcsolatoktól a nemzetközi politikai fejleményeken át a pártközi kontaktusokig. Margaret Thatcher ehhez hozzáfűzte, hogy 1984-es látogatása után most egy teljesen megváltozott Magyarországra érkezett. A mai Magyarország vezetőivel folytatott baráti hangvételű párbeszéd alapját az teremti meg, hogy az országot kormányzó közép-jobb tömörülés felfogása, ,,filozófiája,, közel áll a brit konzervatívokéhoz. Thatcher asszony vélekedése szerint ez a közép-jobb politikai irányzat nagyobb léptekkel halad Európa irányába, mint bármely más közép-kelet-európai demokratizálódó állam vezetése. Ennek kapcsán a brit miniszterelnök ismételten támogatásáról biztosította Magyarország törekvését az Európai Közösségekkel kötendő társult tagsági szerződésről. Elmondta azt is: e szerződések ügyében új felfogású álláspontot képvisel, amelynek lényege, hogy az EK-nak testre szabottabb megállapodásokat kellene kötnie az egyes jelentkezőkkel. Magyarország ügyében azt is világossá kell tenni, hogy a kommunista diktatúrától megszabadult országot szívesen látják az európai szabad népek közösségében. A kelet-európai változásokat taglalva a brit miniszterelnök elismerően szólt Gorbacsov elnök érdemeiről. A szovjet vezető, úgymond, elég bátor volt ahhoz, hogy meglássa: az egyéni szabadságot elfojtó kommunizmus semmiféle perspektívát sem jelenthet.
Antall Józset arról faggatták a külföldi újságírók, Magyarország beveszi-e a piacépítés keserű piruláját. A miniszterelnök leszögezte: a kormány elszántan végrehajtja a tervezett intézkedéseket. (folyt.köv.)
1990. szeptember 19., szerda 18:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Margaret Thatcher programja (6. rész)
|
Elismerte ugyan, hogy az infláció mértéke az idén 25-30 százalék körül alakul, ám a tervezett ellenlépések eredményeként remény van arra, hogy a jővő év első felében megfékezzék a pénzromlást. Ezt mindenekelőtt a költségvetés kiadásainak lefaragásától, az állami támogatások csökkentésétől várják. Sajnos több olyan külső körülmény van, amelynek alakulása ma még megjósolhatatlan. Ilyen például a szovjet energiaimport jövője, illetve az Öböl-válság hatása. Ez utóbbi kapcsán Antall József közölte: Magyarország segélyeket juttat el az öbölbeli konfliktus nyomán menekültté vált emberek helyzetének enyhítésére. Margaret Thatcher hangoztatta: Nagy-Britannia ragaszkodik az ENSZ-határozatok előírásainak fenntartásához; a rendezés alapelve, hogy helyre kell állítani a törvényes kuvaiti kormányt; s nem szabad megengedni, hogy Irak hasznot húzzon a konfliktusból.
Az újságírók tudakolták Margaret Thatcher véleményét egy, Kelet-Európának nyújtandó, a Marshall-segélyhez hasonló támogatási programról. A miniszterelnök-asszony úgy válaszolt: ,,nem hiszem, hogy ez a megfelelő mód,, a támogatásra. Ezzel az elképzeléssel szemben előnyben részesítette a képzéshez, a management-hez nyújtott nyugati segítséget. (MTI)
1990. szeptember 19., szerda 18:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|