|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Reggeli sajtószemle 2.
|
London, 1990. szeptember 19. (BBC, kora reggeli híradás)
A Daily Express fő stroyja a 150 külföldön lévő amerikai támaszpont bezárása, melyek tervét az amerikai honvédelmi miniszter ma jelentette be. A lap szerint ez a lépés dollár milliárdokat takarít meg az Egyesült Államoknak és újabb békegesztus a Kreml felé.
A Times úgy véli, a támaszpont bezárások beleillenek a fokozatos amerikai katonai visszavonulás stratégiájába, ezentúl növekvő hangsúlyt helyeznek az otthon állomásozó, jól felszerelt, gyorsan a helyszinre küldhető csapatokra.
Több lap is résszletesen foglalkozik Kohl kancellár és Mitterrand elnök müncheni találkozójával, melynek végén Franciaország bejelentette, felére csökkenti Nyugat-Németországban állomásozó csapatainak létszámát.
A Times szerint Mitterrand elnök költségvetési megfontolásokból teljes csapatkivonást akart, de Kohl kancellár ragaszkodott a francia jelenlét fenntartásához, mondván, hogy az létfontosságú ahhoz az európai biztonsági rendszerhez, amelyet a két ország létre akar hozni.
A Financial Times úgy véli, Franciaország és Németország megkísérelte nézetkülönbségei áthidalását az európai pénzügyi unió létrehozásának ütemét illetően. A nyugatnémet kabinetben e kérdés vonatkozásában fennálló nézeteltérésekre utal a Financial Times mellett a Guardian is. A Guardian szerint Genscher nyugatnémet külügyminiszter Nyugaat-Németország különleges kapcsolatát a Szovjetunióval gyors haladással szeretné ellensúlyozni a teljes Európai Közösség felé.
A Financial Times megállapítja, Kohl kancellár a félúton próbál kompromisszumot teremteni Genscher és Waigel pénzügyminiszter között, aki ellenez mindenféle konkrét dátumot a pénzügyi egység következő szakaszához.
A Financial Times vezércikkben is foglalkozik az európai pénzügyi unióval kapcsolatos nehéz német dilemmával. Hogy meggyőzze európai partnereit, elsősorban Franciaországot az egyesítés kívánatos voltáról. Németország ígéretet tett a szuverenitás megosztására nemzetek feletti intézményeken keresztül. (folyt.)
1990. szeptember 19., szerda
|
Vissza »
|
|
- Reggeli sajtószemle - 2/1. folyt.
|
Azonban, állapítja meg a vezércikk szerzője, Bonnban sokan úgy vélik, a német választópolgárok körében nem népszerű elképzelés a bevált stabil német márka felcserélése egy kipróbálatlan közös európai valutaegységgel.
Az európai integráció kérdése megjelenik a Margaret Thatcher csehszlovákiai útjáról szóló beszámolókban is. A Guardian szerint a miniszterelnök prágai beszéde épp annyira szólt Brüsszelnek mint az ébredő kelet-európai demokráciáknak.
A Times megállapítja, Margaret Thatcher a csehszlovák szövetségi parlament elé vitte az európai egyesült államok elleni harcát.
Az Independent Szolzsenyicinnek a Szovjetunió feloszlatását javasló írásának szenteli vezércikkét. A lap szerint Havel csehszlovák elnökhöz hasonlóan Szolzsenyicin is óriási tekintéllyel rendelkezik amiért sohasem volt kollaboráns. Az Independent megjegyzi, Szolzsenyicin minden orosznál messzebb ment azzal a javaslatával, hogy Oroszország adja fel birodalmát. Olyan realitás ez, írja a lap, amit Gorbacsov igyekszik tagadni.
A Financial Times szerint, noha a Szolzsenyicin cikk sok javaslata utópisztikusnak és gyakorlatiatlannak tünik, valószinűleg nagy hatást kelt majd a nemzeti büszkeségre olyanannyira szomjazó országban. +++
mf
- . -
1990. szeptember 19., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|