|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (13. rész)
|
Megismételte: senkinek sincs joga interpellációban arra, hogy egy másik pártot támadjon. Ekkor bővült a szópárbajozók köre, ugyanis Kövér László (Fidesz) kétperces hozzászólásában kifejtette, hogy a házszabály nem ismeri a személyes megtámadtatás fogalmát, és különösen nem a pártot ért személyes megtámadtatásét, ezért nem lett volna szabad szót kapnia Torgyán Józsefnek.
A megtámadtatási viták közben csendesebben zajlott a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elbírálásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása. Ütközési pontok persze ebben a témában is akadtak: elsősorban arról vitatkoztak a képviselők, hogy csak az egészségügyi és a szociális területre fordítsák a költségvetésből felosztható pénzt, vagy politikai színezetű szervezetek is kaphassanak-e belőle. Ha kizárnák a támogatandók köréből a politikai szervezeteket, megszűnne a működési lehetősége például a Független Jogász Fórumnak, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának és több más, a rendszerváltásban aktív szerepet vállalt kisebb szervezetnek.
Az SZDSZ padsoraiból - a benyújtott módosító indítványokat indokolva - a felszólaló képviselők azt hangsúlyozták, hogy célszerű lenne a fennmaradó, mintegy 20 millió forintos támogatási keretet az egészségügyi és szociális szervezetek, egyesületek között felosztani. A támogatott szervezetek körét meghatározó ideiglenes parlamenti bizottság elnöke, Zimányi Tibor azonban úgy ítélte: a humanitárius szervezetek a közeljövőben a népjóléti tárca költségvetési keretéből igényelhetnek forrásokat. Helytelenítette ugyanakkor, hogy több felszólaló igyekezett szembeállítani a támogatások elosztásánál a múltban meghurcoltakat tömörítő szervezeteket és a különféle szociális, humanitárius egyesületeket. Éppen ezért javasolta, hogy az ellenzék módosító indítványait vesse el a Tisztelt Ház, s a határozattervezetet eredeti formájában fogadja el. Ez így is történt, hiszen - a módosító indítványok elvetése után - 130 képviselő voksolt az eredeti határozati javaslat mellett, míg 35-en nemmel szavaztak, s 73-an tartózkodtak.
Az elnöklő Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy folytatják az interpellációk megtárgyalását. Kónya Imre azonban figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a Házbizottság határozata értelmében hat óra után már csak kérdések kerülhetnek a plénum elé, tekintettel arra, hogy számos vidéki képviselőnek e kora esti órán már indul a vonata, így nem tudnának érdemben állást foglalni az interpellációkra adott válaszoknál. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 19:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|