Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Továbbra is öntöznek a gazdaságok (1. rész)

1990. augusztus 15., szerda - A múlt heti néhány napos lehülés, az időjárási front sem hozott annyi csapadékot, hogy a talajok víztartalma növekedett volna. Ezért ahol csak lehet, annak ellenére öntöznek, hogy a víz tetemesen megdrágult, mivel szabadáras lett.


A Földművelésügyi Minisztériumban elmondották: az öntözésre
berendezett mintegy 350 ezer hektáros terület 70 százalékára
juttatnak az üzemek folyamatosan mesterséges csapadékot. Azért nem
többre, mert az öntözőcsövekkel betelepített táblák egy részén a
vetésforgó szerint vízutánpótlást nem igénylő növények vannak.

    A vízszolgáltatási díjak szabaddá tétele különben idén új
helyzetet teremtett. Mint ismeretes: az öntöző vizet a legtöbb
helyen nem a gazdaságok termelik ki maguknak, hanem a vízügyi
vállalatok szolgáltatják. Az egységes díj megszüntetése óta a
vállalatok a vízdíjban minden költségüket felszámították. A
gazdaságok egy ideig túlságosan magasnak tartották e díjat, ezért a
vízügyi szervezetek felajánlották, hogy a víz kivételi-, illetve
továbbító berendezéseket üzemeltetésre átadják a szövetkezeteknek és
az állami gazdaságoknak. A termelők hamar rájöttek, hogy a
vízszolgáltatás díja valóban nem ok nélkül magas, és speciális
szakember hiányában a vízszolgáltatásban lemondtak az
,,önkiszolgálásról,, és továbbra is a vízügyi vállalatoktól igénylik
az öntözővizet.

    A gazdaságok egyébként a vízellátás tekintetében eltérő
helyzetben vannak. A szerencsésebbek, így például a Duna, Tisza és
más folyók, patakok közvetlen közelében működő üzemek nem fizetnek
vízdíjat. Azok számára viszont, akikhez két-háromszoros lépcsőben,
többszöri emeléssel, hosszabb távolságból jut el az öntözővíz,
tetemes az ár. Ezekben az üzemekben csak a megfelelő gazdaságossági
számítások elvégzése után vállalkoznak az öntözésre. Számos üzemben
a kedvezőtlen adottság esetén is öntöznek, mivel a terméskiesés
viszont pótolhatatlan veszteséget jelentene az exportban, vagy éppen
az állatok tartásában, takarmányozásában. Így például igen nagy
területeken öntözik a gazdaságok a vetőmagnak szánt kukoricát. A
hibridkukorica-vetőmagot termő területek valamivel több mint a
felére juttatnak öntözővizet. (folyt.köv.)



1990. augusztus 14., kedd 22:08


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD