|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Négyszemközt dr. Torgyán Józseffel - 5. folyt.
|
Amikor jogilag sikerült ez az eredmény - tehát a bolsevizmust jogilag megszüntettük, és az új parlament elkezdte működését -, akkor nyilván egészen más volt a feladat. Márpedig az én megítélésem szerint bolond ember az, aki 30 fokos melegben ugyanolyan ruhát vesz fel, mint 30 fokos hidegben. Tehát én ennek megfelelően ruhát váltottam: a követelményeknek megfelelő beszédet tartottam.
Kivételt képez ez alól az a beszédem, amikoris konkrétan arról volt megint szó, hogy óriási terhet akarnak a nép vállaira rakni, éppen a régi bűnök felszámolásának következményeként. Az én megítélésem szerint pedig ezeket az összegeket elsősorban a bűnös rétegek felelősségre vonása útján kellene előteremteni, mert szerintem nem az a kivetni való, hogy én kemény szavakat használok azokkal szemben, akik ilyen helyzetbe hozták az országot, hanem az a kivetni való, hogy ezek az emberek 40 éven keresztül sarcolhatták, sanyargathatták a népet, változatlanul az ő bűnük eredményeként a népnek kell ezt megint megszenvednie.
Ne csodálkozzon senki azon, hogy én időnként kénytelen leszek ilyen stílusban kirohanni az ilyen megítélés ellen, mert valakinek végül is ezt meg kell tennie. A népnek erre nincs lehetősége, a népből nem fognak ideengedni senkit, a nép nem fog tudni sajtót kapni, rádiót, televíziót kapni, tehát nekünk, a megválasztott parlamenti képviselőknek (sic ), vagy közülünk néhányaknak kell ezt a feladatot magukra vállalnunk.
De most már nemcsak az oroszlányi bányászoktól, hanem a legkülönbözőbb munkáskollektíváktól és a legkülönbözőbb vidéki gyűléseken elhangzó népi követelésként vissza lehet hallani, az én korábbi beszédeimben felhozott okok, azok a valóságos okok, és azok széles népi követeléssé váltak. (folyt.)
1990. augusztus 9., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|