|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
36 fok Párizsban - lásd még MTIK1017-es hírünket
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. augusztus 3. péntek (MTI-tud.) - Pénteken
délután 36 fokot mutattak a hőmérők árnyékban a francia fővárosban. Ez
ugyan nem döntötte meg minden idők melegrekordját - 1947-ben valamivel
negyven fok fölötti hőmérsékletet mértek a francia fővárosban, - de az
előrejelzés vasárnapra ezt sem tartja kizártnak. Az ország számos más
városában már megszülettek az új ,,csúcseredmények,,. Az immár hetek
óta tartó kánikula befejezésének a meteorológusok egyelőre nem látják
biztos jelét.
A július végi, augusztus elejei kánikula sajátos helyzetet teremtett: csupán az ország legdélibb vidékén, a Földközi-tenger mentén van az évszaknak megfelelő, kétségkívül meleg, de ott normális időjárás, Északon viszont rendkívül magas a hőmérséklet.
Mivel a télen és a tavasszal igen száraz volt az időjárás, a vízkészletek sok körzetben vészesen fogynak. Számos megyében és városban rendeltek el szigorú vízkorlátozásokat. Sokhelyütt tilos az öntözés is, pedig főként a kukorica, de más növények is rendkívül megsínylik a szokatlan meleget. A kiszáradt erdőkben nagy a tűzveszély, de egyelőre még nem voltak nagyobb bozóttüzek. Szenvednek az állatok is. Több folyó vize annyira felmelegedett, hogy halpusztulás kezdődött. A csirkenevelőkben tízezrével pusztultak el a naposcsibék.
A hőhullám nyomán sokan rosszul lettek, különösen az idősebbek közül. Halálos áldozatokról egyelőre nincs jelentés. Rendkívül megnövekedett viszont a közúti balesetek száma. A magas hegyekben is sok a szerencsétlenség: a gleccservidékeken és a még meglevő hómezőkön sok alpinistát ér baleset, mert a jégmezők meglazultak.
A tartós hőhullám hiánycikké tette például a ventillátorokat: Párizs nagy áruházaiban hiába keresik a vevők, mert a készletek kifogytak.
Azok, akik a francia szokásnak megfelelően ebben a hónapban vették ki szabadságukat, jól jártak, mert a nagyvárosokban a hőhullám alaposan megnehezíti a mindennapi életet és munkát. Párizsban talán mégis a turisták szenvednek a leginkább - ők a tűző napon is a várost járják. +++
1990. augusztus 3., péntek 18:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|