|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Ötállami találkozó Velencében
|
-----------------------------
München, 1990. július 30. (SZER, Világhíradó) - Hanák Tibor:
- Szinte ki lehetett volna találni, hogy mi lesz az ötállami találkozóra Velencébe utazó osztrák küldöttség poggyászában. Vranitzky kancellár azonban világosan és programszerűen is kifejtette az előző napok államközi vitáiból adódó osztrák szándékot: szóba hozni a közép-európai atomerőművek biztonsági kérdéseit.
A Pentagonálénak nevezett ötállami találkozó - az Adria és Duna térségének regionális együttműködését előmozdítani hivatott munkaközösség - most érkezett el legjelentősebb üléséhez. A kezdeményezés Budapesten született, ott tartották meg az első találkozót, de akkor még négyesfogatnak nevezték, mert Magyarországon kívül Ausztria, Olaszország és és Jugoszlávia tartozott hozzá.
Az idén májusban jelentette be Csehszlovákia, hogy érdekelt a regionális együttműködésben és így lett a tagok száma öt. Persze nem kell hozzá valami nagy elme, hogy az ember megkérdezze, miért épp öt, ha 4-ből lehetett 5, miért ne lehetne az 5-ből 6, vagy 7 tag -, hiszen a Duna melletti államok közé tartozik Németország, Románia és Bulgária is.
Az eddigi tárgyalásokon kibontakozott álláspont szerint azonban a résztvevők nem kívánják tovább bővíteni a munkaközösséget, mert különben túl szétágazóvá lesznek a problémák.
Nem begombolkozás ez: Lengyelország például megfigyelőt küldhet a velencei találkozóra, és nem is kívánnak szoros szervezeti keretet adni az együttműködésnek - de az ügyintézés egyszerűen megkívánja a problémák kiválasztását és a terület körülhatárolását - ha meggondoljuk, hogy többek között az utak kiépítésének terveit tárgyalják meg.
Messze vezető lenne ebbe bevonni akár az Északi-, akár a Fekete-tenger partjának közlekedési kérdéseit. (folyt.)
1990. július 30., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Ötállami találkozó Velencében - 1. folyt.
|
A Pentagonálé külügyminiszterei május közepén ültek össze Bécsben és Pozsonyban, május végén tárgyaltak a miniszterelnök-helyettesek, most Velencében pedig a kormányfők találkoznak. Következésképp Ausztriát Vranitzky kancellár képviseli, Magyarországot Antall József, s a vendéglátó: Giulio Andreotti.
Tekintve pedig, hogy az előzetes megbeszéléseken kialakult témaelosztás szerint Ausztria a környezetvédelem gazdája, mi sem természetesebb, hogy az osztrák kancellár az Ausztria számára is veszélyes atomerőművek problémáját kívánja napirendre tűzni.
Feltehetőleg a kissé megviselt osztrák-csehszlovák kapcsolatokra való tekintettel nem úgy fogalmazott Vranitzky kancellár, hogy a határmenti csehszlovák atomerőművek biztonsági kérdését hozza szóba, hanem nagyobb távlatba állította be a kérdést, és az atomerőművek problémáját közép-európai ügyként kívánja kezelni.
Mint kijelentette: azt természetesen nem hiszi, hogy a környező országok azonnal lekapcsolják reaktoraikat, de célul igenis ki lehet tűzni, hogy Közép-Európában atommentes övezet alakuljon ki.
A téma ebben a megfogalmazásban tehát Magyarországot is érinti. Ami pedig a problematikus csehszlovák atomerőművek kérdését illeti, az osztrák kormányfő felhasználja a velencei találkozót arra, hogy a csehszlovák miniszterelnökkel megvitassa a sürgető teendőket. Hosszú távon az 5 állam közös tervet dolgozhatna ki az áramszolgáltatás biztosítására, az atomenergiáról a hő és vízi erőművekre való áttérés finanszírozására. +++
1990. július 30., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|