|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
A közép-ázsiai köztársaságokban tavaly tapasztalt nyugtalanság a nemzeti kérdésekkel kapcsolatos félreértéseken alapult és nem a Szovjetuniótól való elszakadás óhaján. Mohamed Szadikh Mamajuszupov mufti muszlim vezető eezeket a megjegyzéseit Iszlamabadban tette tudósítók előtt, azt követően, hogy találkozott Benazir Bhuttó pakisztáni miniszterelnökkel. Mint a mohamedán vezető elmondotta, az iszlám és a kommunizmus két egymástól nagyon különböző ideológia, de van lehetőség arra, hogy egymás mellett létezzenek. Mufti Mamajuszupov azt is hozzátette, - Gorbacsov elnök reformjai lehetővé tették, hogy a Szovjetunióban élő muszlimok az évtizedekig tartó elnyomás után ismét nyíltan követhessék vallásukat.
Az örmény parlament jelentések szerint úgy döntött, szembeszáll a Gorbacsov elnök által múlt héten közzétett dekrétummal, amely elrendeli, hogy minden örmény fegyveres csoport 15 napon belül szolgáltassa be fegyvereit. A szovjet vezető dekrétumát az örmény parlament az ország belügyeibe történő beavatkozásnak minősítette.
A Magyarországon megtartott elnökválasztással kapcsolatos népszavazáson nem jelent meg a választópolgárok 50 százaléka, ami szükséges ahhoz, hogy a szavazás eredménye érvényes legyen. A népszavazást annak eldöntésére tartották, hogy a köztársasági elnököt népszavazás útján válasszák-e meg, vagy pedig a parlament jelölje ki. Ebben a kérdésben már ez volt a második népszavazás, amelyen a választópolgároknak kevesebb mint 14 százaléka vett részt. Ez a BBC budapesti tudósítója szerint a meleg időnek tudható be és annak, hogy a magyaroknak elment a kedvük a szavazásoktól. Sokan főleg a gazdasági problémák megoldása miatt aggódnak, nem pedig a főleg ceremoniális jellegű elnöki tisztség miatt. Tudósítónk szerint az országot korábban vezető kommunista párt szerint, amely jellenleg szocialista pártként működik, a párt elnökjelöltjét közvetlen szavazás útján is meg leetne választani. Tudósítónk azt is hozzátette, hogy a jelenlegi kormánykoalíció ellenezte az elnökválasztás módjára vonatkozó népszavazást és nem sokat tett annak érdekében, hogy a választópolgárokat véleménnyilvánításra buzdítsa. (folyt.)
1990. július 30., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|