|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Duna-Adria csúcs Velencében (1. rész)
|
1990. július 29., vasárnap - Garajszki István, az MTI
tudósítja írja: Július 31-én, kedden megnyílik Velencében, a San
Giorgio szigeten a Duna-Adria regionális együttműködés öt
tagországának csúcstalálkozója. (A helyszín ugyanaz, amely már a hét
vezető tőkés ország velencei csúcsértekezletének is otthont adott.)
Az olasz-osztrák-jugoszláv-csehszlovák-magyar együttműködés köré
szerveződő regionális kapcsolatrendszer kormányfői szintű
tanácskozása - amelyen Magyarországot Antall József kormányfő és
Jeszenszky Géza külügyminiszter képviseli - lezárja az immár nyolc
hónapja tartó alapító szakaszt, s a magyar remények szerint a
velencei csúcs után megkezdődhet a gyakorlati cselekvési programok
kidolgozása.
A nagyobb sebességre kapcsoló Duna-Adria együttműködés kapcsán magyar kormánykörök megelégedésüket hangoztatják, mivel a honi megítélés szerint az olasz mozdonyra kapcsolt közép-kelet-európai szerelvény az áhított nyugati pályaudvar felé vontatja a magyar kocsit is. A diplomácia nyelvére lefordítva: az elsősorban olasz-osztrák erőforrásokra építő regionális kooperáció egybevág azzal a magyar törekvéssel, hogy az évtizedekig tartó egyoldalú szovjet orientációt európai egyensúly politikával váltsa fel. Az európai integráció irányába mérföldes léptekkel haladó Magyarország számára Olaszország - és más vonatkozásban a semleges Ausztria - segítsége a Nyugathoz való gyorsabb közeledés reményével kecsegtet.
Ennek megfelelően Magyarország mindenekelőtt azt várja a velencei csúcstól, hogy az eddig jobbára lelkes politikai deklarációkban megnyilvánuló együttműködés végre kézzelfogható gazdasági kooperációban öltsön testet. Elsősorban azokon az infrastrukturális területeken, amelyek fejlesztése megkönnyíti a közép-kelet-európai államok adaptációját a nyugati gazdasághoz. Idetartozik a közlekedés, a távközlés, a kis- és közepes vállalati együttműködés fejlesztése, illetve a környezetvédelem.
Magyar kormánykörökben ugyanakkor azt sem rejtik véka alá, hogy a nagyra törő együttműködési tervek finanszírozása egyelőre ,,lóg a levegőben,,. Eddig mindössze néhány elvi jellegű - ám a jövőbeni együttműködés megalapozása szempontjából korántsem elhanyagolható - kérdést sikerült tisztázniuk a kooperáció részeseinek. Az egyik ilyen alapelv, hogy a különféle projectekhez szükséges pénzt több forrásból próbálják meg előteremteni. (folyt. köv.)
1990. július 29., vasárnap 20:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|