|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az eredmény várakozás alatti - MSZP-vélemény
|
1990. július 29., vasárnap - Azt szerettük volna, ha a
népszavazás érvényes lett volna és az igen szavazatok jutnak
többségbe - mondta Jánosi György, a Magyar Szocialista Párt alelnöke
az MTI munkatársának vasárnap este, az előzetes részvételi
arányszámokat megismerve.
- Az alacsony részvételi arány értékelésekor természetesen a zavaró tényezők is figyelembe kell venni - folytatta a politikus. - Szokatlan volt az időpont megválasztása, nem ismerek példát arra, hogy valahol is a nyár közepére írtak volna ki szavazást. Hátrányos volt, hogy a polgárok nem kaptak személyre szóló értesítést (kopogtatócédulát), úgy mint az eddigi választások esetében. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a parlamenti pártok - az MSZP kivételével - hallgattak a kampány során, sőt az FKgP az utolsó pillanatban még bojkottot is hirdetett. Így a 10 százalékot alig meghaladó részvételi arány már várható és sajnos reális volt. Az igenek és a nemek aránya így már nem sokat nyom a latban; számításaink szerint egyébként az igen válaszok 80-90 százalékos túlsúlyban lesznek, hiszen aki nemet akart mondani, az otthon is maradhatott.
- A pontos adatokat megismerve az MSZP vezetésének elemeznie kell a távolmaradás okait. Személyes véleményem szerint - hangsúlyozta az MSZP alelnöke - nem csupán azok maradtak otthon, akik ezzel a parlamenti elnökválasztás mellett akartak dönteni, hanem sokan egyszerűen szabadság, távollét miatt nem tudtak résztvenni a népszavazáson. Valószínűleg sokan voltak olyanok is, akik az egész kérdést nem érezték fontosnak, számukra a mai aktusnak nem volt tétje. S nyilvánvaló, hogy a lakosság jó részének pedig egyszerűen elege van a politikából...
A mostani részvételi arány nem az MSZP támogatottságát méri - válaszolt az MTI kérdésére Jánosi György. Mint mondotta, a párt vezetése még nem döntött arról, hogy milyen magatartást tanusítson majd a Parlamentben a szocialista frakció a köztársasági elnök megválasztásakor. Ám amennyiben hiteles, a nemzet egészének érdekeit megjeleníteni képes személyiség lesz a legfőbb közjogi méltóságra jelölt politikus, úgy az MSZP-s honatyák konstruktívak lesznek - tette hozzá. (MTI)
1990. július 29., vasárnap 19:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|