|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Népszavazás - délután (1. rész)
|
1990. július 29., vasárnap - Az országra rekkenő hőséget
hozó július végi vasárnapon mínuszt mutatott a politikai hőmérő: a
köztársasági elnök megválasztásának módjáról kiírt népszavazás nem
váltott ki közéleti hevületet az állampolgárok többségéből. A
helyzet délutánra, az urnák lezárása előtti órákra sem változott,
továbbra is az általános érdektelenség volt a jellemző.
A sajtó ugyan hírül adta hogy ezúttal nem értesítik ,,kopogtatócédulán,, a választókat, a tanácsok pedig ezenkívül falragaszokon azt is tudatták a lakossággal, hogy hol - legtöbb helyen az országgyűlésiképviselő-választások szavazóköreiben - adhatja le szavazatát a választó. Föltételezhető, hogy ennek ellenére sokan nem is tudtak a népszavazásról. Az MTI tudósítói szinte teljes tájékozatlanságot a tanyás vidékeken tapasztaltak, az itt élő emberek ugyanis a nyári munkák idején ritkán néznek televíziót, újságot pedig nem fizetnek elő, hiszen a tanyai lakosoknak semmilyen küldeményt, hírlapot nem visz házhoz a posta. A falusi választási bizottságoknál arra hívták föl a figyelmet: aki vasárnap mégis elment szavazni, az többnyire igennel szavazott - hiszen az ellenkező állásponton lévőknek elegendő volt, ha otthon maradtak.
Borsod-Abaúj-Zemplénben a lakosok részvételi arányát tekintve már most megjósolható: a megyében érvénytelen népszavazást tudhatnak maguk mögött. Bár jócskán vannak eltérések - Miskolcon például volt olyan körzet, ahol délután háromra sem ment el szavazni a névjegyzékben szereplők 5 százaléka, és volt szavazókör, ahol ez a szám meghaladta a 20 százalékot -, általánosságban elmondható, hogy a délutáni órákra is csupán 10-15 százalékos volt a részvételi arány. Vidéki szavazatszedő bizottságok beszámolói alapján a peremkerületekben, családi házas körzetekben többen (20 százalék fölött) mentek el szavazni - például Ózdon, de Leninvárosban még 3 óra körül sem volt több 8 százaléknál a szavazók aránya. A várakozással ellentétben nem ugrott meg az ebéd utáni órákban a szavazók száma. Míg az őszi népszavazás alkalmával szinte tülekedtek a pártok a szavazatszámláló bizottságokbeli helyekért, most Miskolcon, kevés körzettől eltekintve, csupán a Szocialista Párt képviseltette magát. (folyt.köv.)
1990. július 29., vasárnap 16:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|