|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Duna-gate
|
---------
Washington, 1990. július 26. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Kedves hallgatóink, most átadjuk a szót Szénási Sándor budapesti tudósítónknak:
- Bíróság elé állítják a Duna-gate egykori szereplőit, közöttük Végvári József őrnagyot is, a Belügyminisztérium hírhedt III/3-as csoportfőnökségének munkatársát, aki elsősorban a zenei élet titkosszolgálati megfigyelésével foglalkozott. Ám a politikai változások hatására a nyilvánosság elé lépett és a Fidesz, illetve az SZDSZ védelme alatt a Fekete Doboz nevű független video-folyóirat munkatársai előtt vallomást tett.
Elmondta, hogy a belügy hogyan épült be az ellenzékbe, hogy a Német-kormány, sőt az MSZP vezetői, közöttük Nyers Rezső, Pozsgay, Horn Gyula hogyan kapták kézhez a titkos jelentéseket, amelyek alapján könyebben tárgyalhattak az akkor még létező Ellenzéki Kerekasztallal.
Végvári őrnagy színre lépése akkor figurákat borított a sakkmezőn, le kellett mondania a III/3-as csoport főnökének, később magának a belügyminiszternek is. És akkor történt, hogy Pozsgay Imre hitele súlyosan megrendült.
Az őrnagy azokban a napokban bújkált, egykori kollégái ugyanis súlyosan megfenyegették, életére törtek, árulónak nevezték, amiért kiadta őket, és amiért a videosókat becsempészte a belügy épületébe, hogy megmutassa nekik, milyen iratanyag megsemmisítésére készül a hatalom, hogy működésének áruló nyomait elrejtse.
Ismeretes, hogy akkoriban, tehát az év elején még az akkor uralkodó MSZP és a belügy is iratok tonnáinak százait égettette el. Végvári Józsefet akkor az ügyészség vonta felelősségre a szolgálati kötelmek megsértése miatt, és enyhe büntetést kapott a nyilvánvaló politikai döntés következtében. Nem lehetett ugyanis azt az embert börtönbe zárrni, aki ilyen mértékben járult hozzá a pártállam leleplezéséhez és belügyi vonalon a szétveréséhez. (folyt.)
1990. július 26., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|