|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (1. rész)
|
1990. július 24., kedd - Az önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatról kezdődött meg
az általános vita, s ez töltötte ki a plénum kedd délelőtti
munkanapját. A törvényjavaslatot a kormány nyújtotta be, a
képviselők meghallgatták a miniszteri expozét, amikor kiderült: az
illetékes véleményező testület, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő
és Igazságügyi Bizottság nem tárgyalta a javaslatot.
Ez az előterjesztés tartalmazza, hogy kik rendelkeznek választójoggal, illetve kiket nem illet meg ez a jog; rendelkezik a választók nyilvántartásának, a választókerületek, szavazókörök kialakításának, a választási szervek működésének, a jelölés és a szavazás módjának, a választás rendszerének, az eredmény megállapításának, a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogai védelmének, a jogorvoslatnak, az időközi választásnak és a képviselő jogállásának szabályairól. Az előterjesztő Horváth Balázs belügyminiszter hangsúlyozta: a tervezet három választási rendszert tartalmaz. Az úgynevezett kislistás rendszerben - amelyet az 5 ezer lakost számláló vagy ennél kisebb településeken alkalmaznának - minden jelölt felkerülne a szavazólapra, a választópolgár pedig annyi jelöltre szavazhat, amennyi a törvényben szabályozott módon a településen megválasztható képviselők száma. Az 5-60 ezer lakost számláló településeken az egyéni választókerületi rendszer érvényesülne, választókerületenként egy-egy képviselőt lehetne itt megválasztani. A 60 ezer lakosnál nagyobb településeken pedig vagy az egy szavazatot kétszer értékelő, vagy pedig a kétszavazatos rendszer működne. Az egy szavazatot kétszer értékelő rendszer azt jelenti, hogy a választópolgár egy szavazólapon szavaz egy egyéni választókerületi jelöltre. Szavazata a pártokra adott listás eredmény megállapításakor is figyelembe veendő. A kétszavazatos rendszerben pedig a választópolgár két szavazólapon külön-külön szavazna az egyéni választókerületi jelöltre, illetve a listára.
A polgármestert csak ott választhatnák közvetlenül a választópolgárok, ahol legfeljebb ötezren élnek, a többi településen a képviselőtestületet illetné meg ez a jog. A törvényjavaslat szerint a megválasztható helyi képviselők száma 26 ezer, míg a jelenlegi tanácsrendszerben számuk 42 ezer.
Az expozét a pártfrakciók vezérszónokainak felszólalása követte, amelyekből kitűnt: az ellenzéki pártok ezúttal is találtak jócskán kifogásolnivalót a tervezetben. (folyt.köv.)
1990. július 24., kedd 15:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|