|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Antall-Wörner - látogatás vége
|
Baracs Dénes és Simárdi Tamás, az MTI tudósítói jelentik:
Brüsszel, 1990. július 18. szerda (MTI-tud.) - Egyórás,
,,történelminek,, minősített megbeszélést folytatott Antall József
magyar miniszterelnök szerdán délelőtt Manfred Wörnerrel, a NATO
főtitkárával. Ezt követően Antall József bejelentette, hogy
Magyarország brüsszeli nagykövetét megbízták a NATO-val való hivatalos
kapcsolattartással, Wörner főtitkár pedig hozzáfűzte, hogy a NATO
tudomásul vette ezt. Wörner a maga részéről bejelentette, hogy
legutóbbi moszkvai tárgyalásain hasonló egyetértésre jutott a szovjet
vezetőkkel. Így a Szovjetunió és Magyarország az első két ország,
amely brüsszeli nagykövetei révén képviselteti majd magát a az atlanti
szövetségnél.
Ez, mint a NATO illetékesei elmondták, újfajta státust jelent a NATO és más országok kapcsolataiban. A NATO-tagállamok külön állandó képviselőket neveznek ki a szövetséghez, nagyköveti rangban, más országokkal a NATO nem létesített ilyen intézményesített kapcsolatot. Budapesten a NATO nem állít fel külön irodát, ilyet nem tart fenn másutt sem, mivel a tagállamok nagykövetei révén képviselteti magát külföldön.
A magyar miniszterelnököt a NATO főtitkárával való megbeszélésére elkísérte Somogyi Ferenc külügyi államtitkár, Kiss Tibor, a Magyar Köztársaság ideiglenes brüsszeli ügyvivője, Forrai István, a miniszterelnök titkárságának vezetője, továbbá a Brüsszelben élő Osváth György, az Európai Közösségek magas rangú tisztségviselője, aki a közösség egyetértésével tölt be személyes tanácsadói szerepkört a magyar miniszterelnök oldalán olyan nemzetközi kérdésekben, amelyek nem a közösségre vonatkoznak. A NATO részéről Wörner oldalán Amedeo de Franchis, a főtitkár első helyettese és Henning Wegener, a politikai főtitkárhelyettes vett részt a megbeszélésen.
A találkozó után a NATO előcsarnokában Antall József és Manfred Wörner rövid nyilatkozatot tett a nemzetközi sajtó képviselői előtt. Antall József bejelentette, hogy novemberre magyarországi látogatásra hívta meg a NATO főtitkárát, s Manfred Wörner elmondta, hogy nagy várakozással tekint budapesti útja elé. Innen a magyar kormányfő egyenest a brüsszeli repülőtérre hajtatott. Miután a Wörnerrel tervezett megbeszélés a tervezett háromnegyed óránál 15 perccel tovább tartott, a program valamelyest csúszott. A MALÉV menetrendszerű gépe, a miniszterelnökkel és kíséretével a fedélzetén némi késéssel, 11 óra 4O perckor emelkedett a magasba, Budapest felé. +++
1990. július 18., szerda 15:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|