|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Bovin - houstoni csúcs
|
Tóth Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. július 14. szombat (MTI-TUD.) - A hét
legfejlettebb ipari ország által a szovjet átalakítási folyamat
céljaira előirányzott segítségnyújtás feltételrendszerét bírálja
írásában a szovjet újságírás egyik vezető alakja, Alekszander Bovin.
Az Izvesztyija befolyásos külpolitikai kommentátora, közvetve a
szovjet kormány magatartását is bírálva, lapjának hasábjain
szokatlanul kemény hangnemben ajánl óvatosságot a moszkvai vezetésnek
a Szovjetuniónak nyújtandó külföldi támogatásokat illetően. Bovin
szerint az ország jelenlegi politikai, gazdasági és erkölcsi
állapotában minden külső támogatás sorsa szinte előre látható:
eltűnnek azokban a bizonyos ,,fekete lyukakban,, ahol az eddig felvett
mintegy 50 milliárd dollárnak nyoma veszett.
Bovin, mintegy Kohl kancellár vasárnap kezdődő látogatásához időzítve - a kormányétól gyökeresen eltérő nézeteket hangoztatva - meglepően ingerült hangnemet üt meg a Bonn által a Szovjetuniónak nyújtott ötmilliárd dolláros hitellel, illetve a szovjet átalakítás átfogó támogatását szorgalmazó nyugatnémet állásponttal kapcsolatban. Bovin vélekedése szerint ,,Kohl kancellár ezzel akar fizetni Moszkvának azért, hogy az konstruktív álláspontra helyezkedik,, a német egyesítés kérdésében, azaz nem tesz további lépéseket Kelet-Németország NATO-tagsága ellen.
Bovin a ,,Hetek,, houstoni tanácskozásáról kiadott dokumentumokat elemezve arra a következtetésre jut, hogy jóllehet a támogatás formáját illetően az angolszász országok és Japán más álláspontra helyezkedik, mint Németország, Olaszország és Franciaország, a végeredmény a Szovjetunió számára ugyanaz: mindenképpen egyfajta csapdába kerül. Az angol, amerikai és japán kormány a hitelnyújtások feltételéül a politikai- gazdasági és jogi intézményrendszer átalakítását célzó konkrét lépéseket követel. Párizs, és Róma - Bonn kezdeményezésére - kész nyomban pénzt adni Moszkvának, mintegy meghitelezve, avagy megelőlegezve a szovjet magatartás enyhülését a német egyesítés kérdésében. Bovin vélekedése szerint mindenképpen erősen megfontolandó, hogy a kormány igénybe vegye-e a bel- és külpolitikájába való beavatkozást jelentő - egyelőre még csak tervbe vett - támogatásokat. +++
1990. július 14., szombat 13:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|