|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
A kongresszus a vártnál sokkal hamarébb fog újra összeülni, két év mulva új pártprogramot fogadnak majd el.
Beszédében Gorbacsov utalást tett a hét legfeljettebb ipari ország vezetőinek e héten történt csúcstalálkozójára, amelyen megvitatták a Szovjetuniónak a reformprogram alátámasztása érdekében nyújtandó gazdasági segélyek kérdését is. Mint a szovjet vezető mondotta: Moszkva hálásan fogadna bármilyen segítséget, az ilyen jellegű segélyek folyósítását azonban nem szabad politikai feltételek teljesítéséhez kötni. Azt is hozzátett: az a tény, hogy a szovjet segélyek ügye megvitatásra került a hustoni ülésen arra mutat, hogy a Szovjetuniónak a világgazdaságába történő integrációja felé vezető lépéseire, amelyekkel kimozdult maga választotta elszigeteltségéből, pozitív fogadtatásra reagáltak.
Romániában mintegy ötvenezer személy részvételével nagy kormányellenes tüntetést rendeztek. Ez volt az egyik legnagyobb kormányellenes felvonulás az országban lezajlott decemberi forradalom óta. A tüntetők bírálatokkal illették a Nemzeti Megmentés Frontját, az országban uralkodó emberi jogi helyzet miatt, és a kormány székhelyén a Győzelem téren petícióban követelték a múlt hónapban megtartott felvonulások idején letartóztatott Marian Monteanu diákvezető és más személyek szabad engedését. Ennek ellenére a kormány később nyilatkozatban jelentette ki: a tüntetés nem fogja befolyásolni, hogy jogi eljárást indítsanak az illetők ellen, hozzátéve, hogy a tegnapi tüntetés békés jellege arról tanuskodik, Romániában szólásszabadság van.
Az albán hírügynökség közlése szerint több mint százezren vettek részt azon a tiranai tömeggyűlésen, amelyet Ramiz Alia elnök kormányának támogatására rendeztek, a gyűlést azt követően tartották, hogy a tiranai külföldi követségeken tartózkodó több mint négyezer albán menekült, aki Nyugaton új életet kíván kezdeni, tengeri úton elhagyta az országot Olaszország és Franciaország felé. A tömeggyűlésen a Politikai Bizottság egyik magas beosztású személyisége kijelentette: Albániát nem rendítette meg, hogy úgymond, degenerált állampolgárok sokasága elhagyta szülőföldjét. Mint mondotta: a kormány tudatában van annak, hogy a gazdasági problemák következtében alacsony az életszinvonal, de a nehézsségeket megpróbálják megoldani. (folyt.)
1990. július 14., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|