|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (5. rész)
|
Ugyancsak nem világos - hangoztatta Tellér Gyula -, hogy a költségvetés a tervezett bevételekből kíván-e fordítani a bős-nagymarosi építkezés leállításával összefüggő helyreállítási munkákra, a világkiállításra vagy egyéb feladatok megoldására. A szabaddemokrata képviselő aggályosnak ítélte a hátrányos helyzetű mezőgazdasági szövetkezetek támogatásának leépítésére vonatkozó tételt, mert az a mezőgazdasági struktúraváltást kitűző program nélkül, a földtörvény és a hitelkérdések rendezése előtt ebben a szektorban is munkanélküliséggel fenyeget. Kifogásolta, hogy a minisztériumok közül az 5 százalékos csökkentés nem érinti a honvédelmi és a belügyi tárcát, továbbá a kormány nem mérte fel, hogy lehet-e a külképviseletek kiadásain csökkenteni.
A szabaddemokrata szónok az előterjesztés legvitatottabb pontjának minősítette, hogy nem vet számot az intézkedéseknek a családi költségvetésre gyakorolt hatásával. Nem világos ugyanis, hogy a kompenzációt ugyanazok kapják, akikre a legnagyobb terhek nehezednek. Végezetül megjegyezte: ellentmondás tapasztalható a csomagterv és a kormány gazdasági programja között. Ugyancsak elfogadhatatlannak minősítette a tervezetben szereplő országgyűlési határozati javaslatot, hangsúlyozva: miközben a kormány a hatalmat a kezében tartja, ezzel a tervével meg kívánja osztani a felelősséget a Parlamenttel.
Torgyán József (FKgP) felszólalásában a mostani kényszerintézkedések eredőjeként a bolsevizmus 45 éve alatt okozott károkat jelölte meg. Hangoztatta, hogy az elmúlt több mint négy évtizedben felduzzadt adósságról az Antall-kormány nem tehet. Majd hosszasan ecsetelte, hogy nincs az életnek olyan területe, ahol a bolsevizmus ne végzett volna pusztítást. Ezt követően a kisgazda-frakció nevében feltette a kérdést: nem lehet-e olyan anyagi eszközöket felkutatni, amelyekkel a nép megsarcolása nélkül lehet fedezni a ,,bolsevik adósságot,,. Úgy vélte, erre lehetőség nyílna a felelősök felkutatásával, elszámoltatásával. A kisgazdák frakcióvezetője néhány, szerinte kivitelezhető intézkedést is javasolt - a bolsevik időszakban vezető funkciót betöltők tevékenységének felülvizsgálása, a vezetői prémiumok rendszerének visszamenőleges felülvizsgálása, a tartós használatba adott ingatlanok helyzetének megvizsgálása, a 15 ezer forint feletti nyugdíjak megvonása, a privatizációs intézkedések visszamenőleges elbírálása -, amellyel megteremthető a kívánatos költségvetési bevétel. (folyt.köv.)
1990. július 10., kedd 16:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|