Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (5. rész)


Ugyancsak nem világos - hangoztatta Tellér Gyula -, hogy a
költségvetés a tervezett bevételekből kíván-e fordítani a
bős-nagymarosi építkezés leállításával összefüggő helyreállítási
munkákra, a világkiállításra vagy egyéb feladatok megoldására. A
szabaddemokrata képviselő aggályosnak ítélte a hátrányos helyzetű
mezőgazdasági szövetkezetek támogatásának leépítésére vonatkozó
tételt, mert az a mezőgazdasági struktúraváltást kitűző program
nélkül, a földtörvény és a hitelkérdések rendezése előtt ebben a
szektorban is munkanélküliséggel fenyeget. Kifogásolta, hogy a
minisztériumok közül az 5 százalékos csökkentés nem érinti a
honvédelmi és a belügyi tárcát, továbbá a kormány nem mérte fel,
hogy lehet-e a külképviseletek kiadásain csökkenteni.

    A szabaddemokrata szónok az előterjesztés legvitatottabb
pontjának minősítette, hogy nem vet számot az intézkedéseknek a
családi költségvetésre gyakorolt hatásával. Nem világos ugyanis,
hogy a kompenzációt ugyanazok kapják, akikre a legnagyobb terhek
nehezednek. Végezetül megjegyezte: ellentmondás tapasztalható a
csomagterv és a kormány gazdasági programja között. Ugyancsak
elfogadhatatlannak minősítette a tervezetben szereplő országgyűlési
határozati javaslatot, hangsúlyozva: miközben a kormány a hatalmat a
kezében tartja, ezzel a tervével meg kívánja osztani a felelősséget
a Parlamenttel.

    Torgyán József (FKgP) felszólalásában a mostani
kényszerintézkedések eredőjeként a bolsevizmus 45 éve alatt okozott
károkat jelölte meg. Hangoztatta, hogy az elmúlt több mint négy
évtizedben felduzzadt adósságról az Antall-kormány nem tehet. Majd
hosszasan ecsetelte, hogy nincs az életnek olyan területe, ahol a
bolsevizmus ne végzett volna pusztítást. Ezt követően a
kisgazda-frakció nevében feltette a kérdést: nem lehet-e olyan
anyagi eszközöket felkutatni, amelyekkel a nép megsarcolása nélkül
lehet fedezni a ,,bolsevik adósságot,,. Úgy vélte, erre lehetőség
nyílna a felelősök felkutatásával, elszámoltatásával. A kisgazdák
frakcióvezetője néhány, szerinte kivitelezhető intézkedést is
javasolt - a bolsevik időszakban vezető funkciót betöltők
tevékenységének felülvizsgálása, a vezetői prémiumok rendszerének
visszamenőleges felülvizsgálása, a tartós használatba adott
ingatlanok helyzetének megvizsgálása, a 15 ezer forint feletti
nyugdíjak megvonása, a privatizációs intézkedések visszamenőleges
elbírálása -, amellyel megteremthető a kívánatos költségvetési
bevétel. (folyt.köv.)



1990. július 10., kedd 16:41


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD