|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Ifjúsági Demokrata Fórum nyílt levele Matvej Burlakov
tábornok úrnak
(OS)
|
1990. július 4., szerda -
Tábornok Úr
Felháborodással olvastuk legutóbbi nyilatkozatát a magyarországi csapatkivonásokkal kapcsolatban. Ön magyar fizetési kötelezettséget emleget, holott nagyon jól tudja, hogy a szovjet csapatok 45 éves ittlétük alatt mennyi kárt okoztak hazánknak (környezetszennyezés, közlekedési balesetek, köztörvényes cselekedetek, stb.), nem beszélve arról a felmérhetetlen kárról, amelyet 1956-ban okoztak emberéletben és anyagiakban. Ön nagyon jól tudja, hogy a szovjet csapatok magyarországi ittléte 1945-1957 között jogilag megalapozatlan volt, az aközben okozott károkért így Önöket jogi úton elszámoltatni nem lehet, mint, ahogy Ön akart velünk elszámolni.
Ön jól tudja, hogy a szovjet állampolgárok lakásproblémái csakis a szovjet kormány hatáskörébe tartoznak, az elhelyezési nehézségek tehát semmiképpen sem érinthetik a magyar társadalmat. Ön hivatkozik a nemzetközi jogra s arra, hogy a magyar kormány képviselői ezen jogi normák fölé helyezik a magyar érdekeket és törvényeket. Azt természetesnek tartjuk, hogy 45 év után szabadon választott, az Országgyűlésnek felelős nemzeti kormány saját biztonsági érdekeit előrébbvalónak tartja az olyan nemzetközi szerződésekkel szemben, amelyek ezeket az érdekeket csorbítanák. Úgy látjuk, hogy az Ön által képviselt magatartás nem felel meg a kivonulási szerződés szellemiségének, ellentétes a kitűzött jószomszédi viszony megvalósításának gondolatával és az általános enyhüléssel.
Reméljük, hogy a nyilatkozat nem a két ország közötti kapcsolat hivatalos álláspontja.
Meg vagyunk győződve arról, hogy a katonai jóvátételszerű járulékos jövedelmek felett végleg elszállt az idő, és hogy az Ön által képviselt dialektikus machiavellizmus is legfeljebb elszólás marad és a fenyegetés beváltására nem lesz sem mód sem szükség. Mi már az 1848-as 12 pontunkban követeltük, hogy katonáinkat ne vigyék külföldre és az idegen katonákat pedig vigyék el tőlünk. Most ez a majd másfélévszázados vágyunk végre valóra válhat, hogy államiságunkat mi építhessük egyedül saját fegyveres erőinkkel. Reméljük ezt Ön sem akarja kétségbe vonni. Mi reménykedünk, hogy az Önök országában a peresztrojka győzedelmeskedni fog és Ön is ezen eszme híve így nem gondolja komolyan, hogy egy idegen országban kívánja tovább állomásoztatni hadseregüket.
Mi úgy érezzük a megbékélés ma a legfontosabb teendőnk ezen a bolygón és ennek nem a hadsereg ittléte a biztosítéka. (OS)
1990. július 4., szerda 18:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|