|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A szovjet csapatok kártérítése
|
------------------------------
München, 1990. június 27. (SZER, Magyar híradó) - Ki tartozik kinek? A magyarországi lakosság érzése szerint kártérítést inkább mi igényelhetnénk a szovjet csapatoktól 40 év megszállás után. De hát az ilyen ügyek elintézését nem az érzelmek szokták diktálni. A Szovjetunió sem érzések alapján kér 50 milliárd forintot, hanem arra hivatkozva, hogy ennyibe kerültek ideiglenes tartózkodásuk olyan beruházásai, amelyeket itt hagynak az ország számára. A vagyonértékelésről folytatott vita már tart egy ideje, és tegnap az Országgyűlés előtt is szóba került.
Horn Gyula MSZP-képviselő és a külügyi bizottság elnöke szerint kár lenne bármilyen összeget mondani, mert határozott magyar álláspont érvényesítésével elképzelhetően egyetlen fillér kártérítést sem kell fizetni, ami bizony jól jönne az államháztartásnak. Baráth Edina járt utána a kérdésnek:
Kovács Lászlót, a külügyi bizottság tagját, parlamenti képviselőt kérdezem: milyen módszerekkel lehet elérni azt, hogy a szovjet hadsereg távozásával kapcsolatban felmerülő összegek minél kisebbek legyenek, esetleg ne kelljen fizetnünk semmit?
- A távozással összefüggésben felmerülnek anyagi követelések mindkét oldalon. Ők azt mondják - és ebben van is nyilvánvalóan igazság -, hogy amiket itt hagynak, azokat mi fizessük ki. Első kérdés: ezeknek mi a tényleges értéke? A második: mi azt mondjuk - és ez is igaz -, hogy az ő kivonulásuk után bizonyos költségeket a magyar félnek is viselnie kell, ezeket le kell vonni a szovjet követelésekből. Amíg a szakértők ezt részletesen össze nem vetik és nem tárgyalnak, addig nem lehet megmondani a végösszeget. Ez a tárgyalások végeredményétől függ, és az összeget nem lehet előre megnevezni. (folyt.)
1990. június 27., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|