|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Emberi dimenzió - konferencia a cigányságról (1.rész)
|
Mester Nándor, az MTI tudósítója jelenti:
Koppenhága, 1990. június 26. kedd (MTI-TUD) - A cigányság
nemzeti kisebbségként való elismerését és nemzetközi
cigányalapítvány létrehozását javasolta Horváth Aladár, az
Országgyűlés SZDSZ frakciójának képviselője kedden az európai
együttműködés emberi dimenzióiról folytatott koppenhágai tanácskozás
párhuzamos rendezvényén. Az ,,Elfeledett európai kisebbség,, címmel
megrendezett nemzetközi értekezleten elsősorban a Kelet-Európában
élő cigányság helyzetéről volt szó. Horváth Aladáron kívül a magyar
küldöttség tagja volt még Hága Antónia, a Phralipe Független
Cigányszervezet tagja, országgyűlési képviselő és Derdák Tibor, a
Wallenberg Egyesület elnöke, országgyűlési képviselő is.
Horváth Aladár, aki egyben a magyar parlament kisebbségi jogi bizottságának is tagja, négypontos csomagtervet terjesztett a tanácskozás résztvevői elé.
Ebben javasolta, hogy a nemzetközi alap segítségével szorgalmazzák a nyelvi, oktatási, kulturális és érdekvédelmi problémák megoldását. Felhívta a résztvevők figyelmét a felbukkanó rasszista hangokra és cselekményekre, segítséget kért a cigányság és a cigányközösségek politikai rehabilitációja érdekében.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ENSZ már harminc éve eredménytelenül kísérletezik a nemzeti kisebbség fogalmának pontos meghatározásával. Mivel a cigányok nem egy helyen élnek Európában, így kimaradtak a nemzeti kisebbségekről szóló nemzetközi dokumentumokból, és általában háttérbe szorultak a politikai porondon - mondta. A helsinki záróokmányban és az azt követő értekezleteken meg sem említették őket, vagy csak általánosságban beszéltek róluk, pedig Európában 8-10 millió a cigányok száma - hangoztatta.
A magyar képviselő javasolta, a kormányok fogadtassanak el kisebbségi önkormányzati törvényt, hogy a cigányok részarányosan képviseltethessék magukat az adott állam parlamentjében. Kezdjék meg a cigányság politikai rehabilitálását, és hozzák létre a kisebbségpolitikai és kulturális intézményrendszert minden érintett országban - hangoztatta. Javasolta továbbá, hogy alapítsák meg a jogvédő hálózatot, adjanak teret a cigányoknak az írott és elektronikus sajtóban (akár saját tévé és rádió megalakításával is), és bocsássanak a cigányság rendelkezésére épületeket kulturális életük megszervezésére. (folyt.)
1990. június 26., kedd 16:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|