|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Antall József Nyugat-Berlinben (2. rész)
|
Három jelentős kihívásra hívta fel a fordulat nyomán a hallgatóság figyelmét Antall József. Elsőnek említette közülük új társadalmi struktúrák, intézmények és szabályok létrehozását, a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalomnak Montesquieu szellemében történő szétválasztását.
A második számú kihívás a szocialista piacgazdaság Ludwig Erhard szellemében történő bevezetése Magyarországon. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: kormánya nem fog belemenni kompromisszumokba, s ő maga bizonyos abban, hogy a meghozandó intézkedések legkésőbb két-három éven belül sikerre vezetnek.
Harmadik kihívásként említette az előadó Magyarország felzárkózását Eurápához. Cáfolta, hogy Magyarország csatlakozási vágyának elsősorban anyagi vagy gazdasági mozgatórugói lennének. Mint mondotta, a magyarok és más közép- és kelet-európai népek vonzódása szempontjából (Nyugat-Európához) elsősorban politikai, történelmi és érzelmi motivumok a meghatározók. Antall József a közönség lelkes tapsát kiváltva szögezte le, hogy a magyarok fenntartások nélkül támogatják Németország egyesítését, mint az európai integrációs folyamat részét. Viharos taps fogadta a magyar miniszterelnök történelmi párhuzamot vonó szavait, amelyekkel báró Eötvös József 150 évvel ezelőtti megállapítását (,,A magyar függetlenség a német egységtől függ,,) ezzel a kijelentéssel egészítette ki: A német egység a magyar függetlenségtől függött.
A lelkes tapssal fogadott 30 perces - németül elhangzott - előadást követően a bonni kancellár lépett a mikrofonhoz. Egyik fő megállapítása volt, hogy köszönetet mondott Magyarországnak, amely tavaly nyáron tanúsított magatartásával mintegy beharangozta a Honecker-korszak végét az NDK-ban, s lehetővé tette az ott élő németek békés forradalmát. Helmut Kohl elutasította a németek ,,nacionalista különútjának,, lehetőségét és hitet tett az Európába való végleges integrálódás, a lengyel néppel való megbékélés mellett.
A két előadást követő háromnegyed órában a hallgatóság kérdésekkel ostromolta a két politikust. Antall Józsefhez szólt az a kérdés, vajon a keresztény alapokon álló új magyar kormányzat ideológiai türelmet fog-e tanúsítani a nem keresztény (például ateista) szellemiségben felnőtt fiatal nemzedékekkel szemben? (folyt.)
1990. május 26., szombat 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|