|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa (1. rész)
|
1990. május 26., szombat - Megkezdődött szombaton a Magyar
Szocialista Párt II. kongresszusa. A kétnaposra tervezett
tanácskozáson a 415 küldött elsősorban a párt erkölcsi állapotával,
politikai jellegével, ellenzéki politikájának fő irányaival
kapcsolatos kérdéseket vitatja meg.
Az első napon a résztvevők először négy vitaindító referátumot hallgattak meg. A Szocialista Párt helyzetéről és feladatairól Nyers Rezső, az MSZP elnöke beszélt. Elmondotta: az utolsó kongresszus óta erősödött az a meggyőződése, hogy nincs ok különbséget tenni szocialista és szociáldemokrata között. Ez a gyakorlat hibásnak bizonyult, a magyar munkásmozgalom akkor futott vakvágányra, amikor 1948-ban a kommunista szárny erőszakkal bekebelezte a szociáldemokrata irányzatot. Ezzel a szociáldemokráciát és egyben a demokráciát is megsemmisítette, ugyanakkor teret nyitott az önkényuralomnak. Nyers Rezső a továbbiakban azt hangsúlyozta: a Szocialista Párt továbbra is küzd az elnyomás minden fajtája ellen, elismeri és támogatja a demokratikus jogállam létrejöttét. Ezzel összefüggésben kifejtette: a szocialisták ellenzékisége mélyebb gyökerű, mint csupán a kormányzat opponálása; a demokratikus szocializmus a népfelség elvén alapszik, s a népakarat kifejeződése nem korlátozódik csupán a parlamentarizmusra. Hangoztatta, hogy a szocialisták elismerik az Országgyűlést mint a legfelsőbb népképviseletet, de úgy gondolják, hogy a népnek kell köztársasági elnököt választani. Határozottan ellenzik viszont azt, ha a többségi pártok hatalmi érdekekből, alkuk révén újra meg újra megváltoztathatják az alkotmányt.
Nyers Rezső az önkormányzatokkal összefüggésben elmondotta: a Szocialista Párt ellenzi azt az elképzelést, hogy a megye ne közigazgatási közvetítő, hanem önkormányzati szerv legyen. A megyei önkormányzat ugyanis nem valóságos, hanem közvetett, így csupán a bürokráciát növeli, és korlátozhatja, sőt meg is fojthatja a községi önkormányzatot. Nyers Rezső végezetül az elnökség nevében leköszönt megbizatásáról.
Vitányi Iván, az országos elnökség tagja a párt arculatának, jellegének meghatározásával foglalkozott. Elmondotta: e kérdésben egyetértés alakult ki abban, hogy az MSZP szociáldemokrata jellegű, a Szocialista Internacionálé elveit követő párt. (folyt. köv.)
1990. május 26., szombat 16:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa (2. rész)
|
Elveti a szocializmus minden olyan kísérletét, amelyben teret kaptak a diktatórikus, pártállami módszerek. Az MSZP nem törekszik a szociáldemokrácia kisajátítására, együtt kíván működni minden olyan párttal, mozgalommal, csoporttal, amely magát szocialistának és demokratának vallja. Vitányi Iván kifejezte meggyőződését: ha a párt okosan politizál, radikálisan szakít a pártállami múlttal, néhány év alatt a társadalom vezető erőit tömörítő, sikeres szervezet lehet.
Pozsgay Imre, az országos elnökség tagja a párt ellenzéki politikáját jellemezve kijelentette: az MSZP a Parlamentben annak a baloldalnak a képviseletét is vállalni kívánja, amely nem tudta bejuttatni képviselőit a törvényhozói testületbe. Szólt arról is, hogy az MSZP jelenlegi parlamenti helyzete nem teszi lehetővé a más pártokkal való tárgyalásokat, ilyen vagy olyan egyezkedések kialakítását. Az MSZP elsősorban nem a kormányhoz és nem más ellenzéki pártokhoz való viszonyában akarja konstruktivitását megmutatni, a párt elsősorban törvény-kezdeményezéseivel, a törvényhozói folyamatok előmozdításával kívánja az ország érdekeit szolgálni.
Balogh Sándor, az MSZP országos egyeztető bizottságának elnöke a pártélet etikai kérdéseiről, a párt működéséről, valamint az alapszabályról tartott előadást. Ezt követően a referátumokhoz kapcsolódó szekcióvitákra került sor. (folyt. köv.)
1990. május 26., szombat 16:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa (3. rész)
|
A szekcióüléseken lezajlott vitákon a kongresszusi küldöttek többsége az írásos dokumentumokkal, illetve az azokhoz kapcsolódó, azokat tömören összefoglaló, szombat délelőtt elhangzott referátumokkal lényegében egyetértettek. Támogatták például azt, hogy a párt a demokratikus szocializmus értékeit valló és megvalósító szocialista párt legyen, amelytől egyáltalán nem idegen a szociáldemokrata jelleg. Ismételten megerősítették, hogy a párt együtt kíván működni a hazai szakszervezetekkel, munkástanácsokkal, vallja mindazokat az elveket és értékeket, amelyek megfelelnek az európai szociáldemokrata, illetve szocialista pártok irányvonalának.
Hosszasabb vita bontakozott ki a párt alapszabályának módosításáról. A végül is elfogadott alapszabály legfontosabb eleme, hogy az eddigiekhez képest egyszerűbben és konkrétabban határozza meg a párt vezető szerveinek megválasztását, működését. Rögzíti, hogy a kongresszus elnököt, két alelnököt, 11 tagú elnökséget, továbbá országos választmányi elnököt és országos titkárt választ. Döntöttek arról is, hogy a párt legfiatalabb tagja 16 esztendős lehet, a tagság feltétele pedig az, hogy a jelentkező elfogadja a Szocialista Internacionálé elvi nyilatkozatát.
A kongresszus kezdetén terjedelmes listát bocsátottak a küldöttek rendelkezésére arról, hogy kiket javasolnak elnöknek, illetve a párt vezető szerveibe. A párt elnöki tisztségére Horn Gyulát, Pozsgay Imrét és Vitányi Ivánt javasolták, míg az elnökségbe 65 személyt ajánlottak. A kongresszus szombaton a késő esti órákban - várhatóan hajnalig tartó - zárt üléssel folytatódott, melyen a küldöttek döntenek a személyi kérdésekről.
A párt ellenzéki szerepéről szóló referátumról, illetve írásos dokumentumról várhatóan csak vasárnap délelőtt alakítja ki állásfoglalását a kongresszus. (MTI)
1990. május 26., szombat 20:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|