|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Antall történelmi alkalmat mulasztott el
|
----------------------------------------
London, 1990. május 23. (BBC, Panoráma) - Antall József miniszterelnök tegnapi expozéja után a parlamenti képviselők ma megízlelhették az igazi parlamenti demokrácia működését. Felszólalásaikban kommentálták a miniszterelnök tegnapi beszédét, amelyet, mint az Tőkés Rudolf most következő budapesti jelentéséből kitűnik, az egyes pártok igen eltérően értelmeztek:
A mai nap folyamán a képviselői hozzászólásoknak lehettünk tanúi az Országházban, melyek a miniszterelnök expozéját kommentálták és minősítették. Néhány érdekes téma bukott ki mindezekből. A kormánykoalíció tagjai próbálták a miniszterelnök által elmondottakat programnak minősíteni, míg az ellenzék részben vázlatnak, részben jegyzetnek, részben összefércelt mondanivalónak minősítette.
A probléma az volt, hogy mindenkinek adott ugyan valamit, amit kívántak, de úgy tűnik nekem, hogy az alapvető nehézségekre és a problémákra nem hívta fel a figyelmet és ezzel - ha úgy tetszik - történelmi alkalom mulasztódott el: drámai élességgel kellett volna felhívni az ország népének figyelmét a következő nagyon-nagyon kemény hónapokra, esetleg évekre.
A program nekem egy picit túl optimistának tűnt, és sajnos, sok részlet hiányzott. Nos, ezek a részletek hiánya lett kimutatva az ellenzéki párt szószólóinak mondanivalójából is. Nekem egy kicsit Tölgyessy Péter mondanivalója csalódást okozott, mert precízebb, keményebb, szorosabb szöveget vártam, nem pedig egy szétfolyó kommentárt. (folyt.)
1990. május 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|