|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottságának ülése
|
1990. május 21., hétfő - Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága megkezdte a hazai kisebbségek képviselőinek meghallgatását a nemzetiségek parlamenti képviseletéről. A bizottság hétfői ülésén három cigány szervezet - a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi Cigányok Nemzetiségi Kulturális Szövetsége és a Phralipe - véleményét hallgatta meg. Mindhárom szervezet ellenzi, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletét behívásos módszerrel oldják meg. Az MCDSZ és az MCNKSZ nem ért egyet a nemzetiségi ombudsman intézményének felállításával sem, ám konkrét módszert a nemzetiségek képviseletének megoldására nem tudtak ajánlani. Ezzel szemben a Phralipe támogatná a nemzetiségi szószóló intézményének felállítását, méghozzá oly módon, hogy minden nemzetiséget egy-egy ombudsman képviseljen.
A képviselők támogatták, hogy bizottsági előterjesztésben, sürgősséggel kerüljön az Országgyűlés elé Lukács Tamás (KDNP) indítványa a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenítésének tilalmáról. (MTI)
1990. május 21., hétfő 18:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. május 21., hétfő - Az Országgyűlés Emberi Jogi,
Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága megkezdte a hazai kisebbségek
képviselőinek meghallgatását a nemzetiségek parlamenti
képviseletéről.
A bizottság hétfői ülésén három cigány szervezet - a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi Cigányok Nemzetiségi Kulturális Szövetsége és a Phralipe - véleményét hallgatta meg. Mindhárom szervezet ellenzi, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletét behívásos módszerrel oldják meg. Rádai József (MCDSZ) és Lakatos Menyhért (MCNKSZ) nem támogatta a nemzetiségi ombudsman intézménye bevezetésének gondolatát sem. Mindketten a cigányság létszámarányos képviseletének elve mellett törtek lándzsát, ám egyikük sem tudott konkrét megoldást ajánlani a kérdés megoldására. Lakatos Menyhért mindenesetre felvetette, hogy célszerű lenne nemzetiségi kerekasztalt összehívni a téma megvitatására. Osztojkán Béla, a Phralipe képviseletében a független cigány szervezet testületi álláspontját ismertette, amit írásban is átadott a bizottságnak. A Phralipe egyetért a nemzetiségi szószóló intézményének felállításával, s célszerűnek tartaná, hogy minden nemzeti kisebbséget egy-egy ombudsman képviseljen. A szervezet véleménye szerint a szószólót csak most válassza meg a Parlament, ám amint létrejönnek a kisebbségi önkormányzatok, az ombudsman kijelölésének joga őket illesse meg. Hasonló gondolatot fogalmazott meg a meghallgatás során Kálmán Attila (MDF) képviselő is, aki felvetette: a helyhatósági választások után a kisebbségi képviselők maguk közül válasszanak ombudsmant. A Phralipe ugyancsak megfontolásra érdemesnek tartja, hogy a kisebbségi önkormányzatok hozzák létre a Kisebbségek Házát. Elképzelésük szerint ez kvázi szenátusi jogosítvánnyal rendelkezne, azaz javaslati és interpellációs joggal ruháznák fel.
A képviselők támogatták, hogy bizottsági előterjesztésként, sürgősséggel kerüljön az Országgyűlés elé Lukács Tamás (KDNP) indítványa a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenítésének és terhelésének tilalmáról.
Fodor Gábor (Fidesz), a bizottság elnöke az ülésen ismertette annak a levélnek a tartalmát, amelyet Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének juttattak el, kifogásolván, hogy a bizottság - igénye és bejelentése ellenére - nem hallgathat meg minisztert. (folyt. köv.)
1990. május 21., hétfő 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottságának ülése (2. rész)
|
A bizottság ezt elhibázott döntésnek minősítette, s kérte, hogy legyen módja a belügy-, a művelődési és közoktatási, valamint a nemzetiségi és vallásügyekkel foglalkozó tárcanélküli miniszter meghallgatására. A levélben megállapítják: az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság nem kívánja kétségbe vonni a Házbizottság kompetenciáját, s bízik benne, hogy a téves döntés mögött a kialakult gyakorlat hiánya, nem pedig az emberi jogok kérdésének másodlagos kezelése áll. Szabad György a bizottságnak küldött válaszlevelében kifejti: a Házbizottság Antall József kijelölt miniszterelnök elgondolásaival összhangban döntött a miniszterek meghallgatásáról. Irányadó volt továbbá, hogy a vonatkozó jogszabályok a miniszterek meghallgatását az illetékes bizottságnak rendelik alá. Ez a döntés nem sújtja diszkriminációval a bizottságot, s nem kezeli másodlagosan az emberi jogi kérdéseket. Az Országgyűlés javasolta a bizottságnak, hogy tagjai vegyenek részt a szóban forgó miniszterek meghallgatásán.
A bizottsági ülésen felvetődött, hogy a kormány megalakítását követően fontolják meg interpelláció benyújtását az elszaporodott temetői rongálások megfékezése tárgyában. (MTI)
1990. május 21., hétfő 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|