|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. május 21., hétfő - Az Országgyűlés Emberi Jogi,
Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága megkezdte a hazai kisebbségek
képviselőinek meghallgatását a nemzetiségek parlamenti
képviseletéről.
A bizottság hétfői ülésén három cigány szervezet - a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi Cigányok Nemzetiségi Kulturális Szövetsége és a Phralipe - véleményét hallgatta meg. Mindhárom szervezet ellenzi, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletét behívásos módszerrel oldják meg. Rádai József (MCDSZ) és Lakatos Menyhért (MCNKSZ) nem támogatta a nemzetiségi ombudsman intézménye bevezetésének gondolatát sem. Mindketten a cigányság létszámarányos képviseletének elve mellett törtek lándzsát, ám egyikük sem tudott konkrét megoldást ajánlani a kérdés megoldására. Lakatos Menyhért mindenesetre felvetette, hogy célszerű lenne nemzetiségi kerekasztalt összehívni a téma megvitatására. Osztojkán Béla, a Phralipe képviseletében a független cigány szervezet testületi álláspontját ismertette, amit írásban is átadott a bizottságnak. A Phralipe egyetért a nemzetiségi szószóló intézményének felállításával, s célszerűnek tartaná, hogy minden nemzeti kisebbséget egy-egy ombudsman képviseljen. A szervezet véleménye szerint a szószólót csak most válassza meg a Parlament, ám amint létrejönnek a kisebbségi önkormányzatok, az ombudsman kijelölésének joga őket illesse meg. Hasonló gondolatot fogalmazott meg a meghallgatás során Kálmán Attila (MDF) képviselő is, aki felvetette: a helyhatósági választások után a kisebbségi képviselők maguk közül válasszanak ombudsmant. A Phralipe ugyancsak megfontolásra érdemesnek tartja, hogy a kisebbségi önkormányzatok hozzák létre a Kisebbségek Házát. Elképzelésük szerint ez kvázi szenátusi jogosítvánnyal rendelkezne, azaz javaslati és interpellációs joggal ruháznák fel.
A képviselők támogatták, hogy bizottsági előterjesztésként, sürgősséggel kerüljön az Országgyűlés elé Lukács Tamás (KDNP) indítványa a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenítésének és terhelésének tilalmáról.
Fodor Gábor (Fidesz), a bizottság elnöke az ülésen ismertette annak a levélnek a tartalmát, amelyet Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének juttattak el, kifogásolván, hogy a bizottság - igénye és bejelentése ellenére - nem hallgathat meg minisztert. (folyt. köv.)
1990. május 21., hétfő 20:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|