|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódik az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének
konferenciája Budapesten (2. rész)
|
Az új kormány nyitni kíván a fejlett világ felé, amibe Nyugat-Európa, az USA, Japán egyaránt beleértendő. Bod Péter Ákos hangsúlyozta: amennyiben megválasztja a Parlament miniszternek, mindenképpen hathatós intézkedéseket fog tenni a reform jelentős gyorsítása, az alapvető struktúraváltás megvalósítása érdekében. Magyarországon arra van szükség, hogy tízezrével jöjjenek létre kis- és középvállalatok, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a gazdaság versenyképességének javításához, exportkapacitásainak növeléséhez. Ezzel párhuzamosan elkerülhetetlen a meglévő monopóliumok széttörése.
Ezt követően Pierre Defraigne, az Európai Közösségek Bizottságának igazgatója az elhangzottakkal több ponton ellenkező véleményt fejtett ki. Ő azt hangsúlyozta, hogy Kelet-Európában az átmenet fokozatos lehet, és eközben nagyban törekedni kell a politikai stabilitásra. A piacgazdaság megvalósításánál első lépésként nem a szabad árrendszer bevezetését hangsúlyozta, hanem a stabil valuta megteremtését, kialakítva annak részleges konvertibilitását. Úgy vélekedett: az árrendszer reformjára, majd a privatizálásra csak ezután kerülhet sor. Arra is felhívta a figyelmet: egyetlen kelet-európai országnak sem szabad törekednie arra, hogy a gazdaság átalakítása során prioritásokat előnyben részesítendő gazdaságfejlesztési területeket határozzon meg. Úgy vélekedett: a gazdaságban nincs jó vagy rossz szektor, csak veszteségesen vagy nyereségesen termelő vállalatok vannak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a reprivatizáció nagy veszélyekkel jár. Véleménye szerint nem a tulajdonjog megváltoztatása a legfontosabb, ennél lényegesebb, hogy a vállalatok vezetése önállóvá váljon, és felelőssé tehető legyen a cég működéséért. A privatizáció során mindenképpen el kell kerülni, hogy az állami monopóliumokat magánmonopóliumok váltsák fel.
Ő is támogatta azt a törekvést, hogy a kelet-európai országok Nyugat felé nyitnak. A Közös Piac is könnyíteni kívánja a kereskedelmi feltételeket, ám véleménye szerint nagy hiba lenne, ha a régió teljes mértékben hátat fordítana a KGST-nek. Az átalakuláshoz sok segítséget nyújthat a KGST fenntartása, ám az tény, hogy meg kell változtatni annak jelenlegi rendszerét, igazi, piaci árakon kell a jövőben kereskedni. (folyt. köv.)
1990. május 17., csütörtök 12:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|