|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlésre készül (1.
rész)
|
1990. május 7., hétfő - Mit vár az új Parlamenttől, az új
kormánytól a Magyar Tudományos Akadémia, és miként segítheti elő az
ország gazdasági, társadalmi problémáinak megoldását, megújítva
önmagát is - erről kérdezte Berend T. Ivánt, a Magyar Tudományos
Akadémia elnökét Molnár Erzsébet, az MTI munkatársa abból az
alkalomból, hogy az Akadémia május 21-e és 27-e között tartja
tisztújító közgyűlését.
- A tudomány szabadságának elengedhetetlen feltétele a tudományos központok - az egyetemek és az Akadémia - 1949-ben megszüntetett, illetve megnyírbált autonóm önigazgatásának a helyreállítása - mondta Berend T. Iván akadémikus. - A Magyar Tudományos Akadémia már két évvel ezelőtt kezdeményezte ezt. Remélhető, hogy az új Parlament - a parlamenti demokrácia és helyi-intézményi önigazgatás vallott elveinek megfelelően - mielőbb szavatolja az Akadémiáról szóló új törvény elfogadásával. A tervezett és megindított tulajdonreform keretében az autonómia anyagi megalapozásához igényt tartanak az akadémiai tulajdon helyreállítására is. Nem a régi föld- és házbirtokokat igénylik vissza, hanem a kezelésükben lévő épületeket, intézeteket, kísérleti gazdaságokat és - a privatizáció során - esetleg a részvénybirtoklást is.
Az új kormány - mint mondotta - remélhetően nem kíván felesleges átszervezések pótcselekvésébe bonyolódni, és épít a meglévő adottságokra. A világ minden fejlett tudománnyal rendelkező országában különböző szervezeti intézményes rendben működnek az önálló kutatóintézetek. Nálunk a Magyar Tudományos Akadémiához tartoznak ezek az intézetek, amelyeket teljes önállóságuk megtartásával, az MTA köztestületi autonómiája keretében kívánnak a továbbiakban is működtetni. Ez sokkal kedvezőbb a tudományos kutatás számára, mint valamiféle állami tudomány-bürokrácia kiépítése. Remélhetően a köztestületi autonómia alapján működő Akadémia - miként a múltban is mindig - nem nyereség-orientált nemzeti tevékenységének ellátásához a továbbiakban is élvezi a költségvetés támogatását. (folyt.köv.)
1990. május 6., vasárnap 17:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlésre készül (2.
rész)
|
Az MTA érdemi megújításának a folyamata megkezdődött - mondta Berend T. Iván. - Megítélésem szerint lényeges tudománypolitikai változásokra is szükség van. A kutatásfinanszírozás egész rendjét döntően versenypályázati alapokra kellene helyezni. Az egyetemi posztgraduális képzés kiépítésével egy időben - az egyetemek meghatározó szerepének biztosításával -, hagyományainknak megfelelően kell átalakítani a tudományos minősítés egész rendjét. Nem a látványos politikai gesztus a lényeg, hanem a tudomány érdekeinek színvonalas biztosítása. Elsietett és a színvonal hanyatlásához vezető lépést semmiképpen sem szabadna tenni.
Az európai tudományos integrációról szólva hangsúlyozta, hogy a tudomány - lényegéből eredően - nemzetközi művelése - néhány speciális ágazat kivételével - kizárólag nemzeti keretek között megoldhatatlan. A hidegháborús szembenállás éveiben, ideológiai megfontolásokból, a politika a tudományban is valamiféle KGST-autarchia megvalósítására törekedett. Igaz, hogy ez az alapállás az utóbbi két évtizedben sok tekintetben előnyösen módosult. A változtatás igényével a magyar tudomány, az egyetemek és az Akadémia különösen sokat tett a nemzetközi tudományos kapcsolatok kiépítéséért, szélesítéséért. Akadémiánknak ma több mint 60 nemzetközi együttműködési egyezménye van, szinte az egész fejlett világgal. A fokozatos-részleges ,,visszaintegrálódás,, és jelenlét a nemzetközi tudományosságban az utóbbi évtizedekben nagy akadémiai teljesítmény is volt. Ez a folyamat a legutóbbi időben felgyorsult, amit nem is annyira az újabb, Dél-Koreával és Izraellel kötött fontos egyezmények jeleznek, hanem az, hogy az integráció mindjobban kiteljesedik. Tavaly már teljes jogú tagjai lettünk - elsőként e térségben - az eddig 14 nyugat-európai országot tömörítő European Exchange Programnak. Hamarosan aláírjuk az európai fizikai kutatás központjával, a CERN-nel a teljes jogú taggá válás előzetes egyezményét. Tavaly - ugyancsak elsőként a közép- és kelet-európai országok közül - Strassbourgban elvi befogadást nyertünk az Európai Közösség legfőbb tudományos integrációs szervezetébe, az European Science Foundba. A most folyó technikai előkészítés után tagságunk ez év őszétől valósul meg. A Magyar Tudományos Akadémiának a Royal Society-val aláírt megállapodása értelmében évente 20-25 fiatal kutatót küldhetünk angol kutatóközpontokba egy-egy évre. (folyt.köv.)
1990. május 6., vasárnap 17:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlésre készül (3.
rész)
|
A japán Sasakawa-alapítvánnyal megkötött egyezményünk értelmében pedig évi 20-25 fiatal társadalomkutató nyerhet legfeljebb három éves hazai kutatási ösztöndíjat és a külföldi konferenciákon való részvétel költségeit.
A ciklust záró közgyűlésen megválasztják az Akadémia új levelező és rendes tagjait. Az Akadémia módosított alapszabálya szerint az akadémia 200-as taglétszámának korhatára az eddigi 75 év helyett 70 év, következésképpen mintegy 30 új akadémiai hely üresedett meg. Ezek szerint összesen mintegy 50 új levelező tagot választhat a közgyűlés. Ezzel a korábbi rehabilitációs folyamatokat kívánják kiteljesíteni, azok számára, akik részben politikai beavatkozások nyomán nem kerülhettek az őket megillető akadémiai helyre. Az osztályokon már megszavazott javaslatok között olyan személyek is szerepelnek, akiket a 70-es évek politikai boszorkányüldözései nyomán akadémiai kutatóintézetekből távolítottak el. Most első ízben úgynevezett külső tagokat is választanak. Eddig csak külső tiszteleti tagság létezett a világ legjelesebb tudósai részére. A ,,külső tagság,, a külföldön élő, akár nem magyar állampolgárságú, de magát magyarnak tekintő legkiválóbb kutatókat kívánja szorosan akadémiánkhoz kapcsolva bevonni a hazai tudományos életbe - mondta végezetül Berend T. Iván. (MTI)
1990. május 6., vasárnap 17:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|