|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása - sajtótájékoztató (3.
rész)
|
Megállapodott a két párt abban is - folytatta Tölgyessy Péter -, hogy a nemzeti médiumok nem lehetnek pártpolitikai csatározások helyszínei. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda leendő vezetőinek személyére a kormányfő tesz javaslatot, majd őket a Parlament illetékes bizottsága, illetőleg a TV-t és a rádiót felügyelő 18 tagú pártatlan bizottság hallgatja meg. Utóbbi bizottságba a Parlament 6 pártja delegálna egy-egy személyt, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió három-három szakembert, további hat személyt pedig külső szervezetek (például Minisztertanács, Alkotmánybíróság, MUOSZ, MTA) jelölnének ki. A meghallgatásokat követően a nemzeti médiumok vezetőit a köztársasági elnök nevezné ki.
A sajtóval kapcsolatos kérdésre válaszolva Tölgyessy Péter leszögezte: a két párt megállapodása nem terjed ki egyéb tömegtájékoztatási eszközökre, hozzáfűzte azonban, hogy az új tájékoztatási törvény elfogadásához mindkét párt minősített, azaz kétharmados többséget tart szükségesnek.
Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi megállapodás tükrében nem lenne-e egyszerűbb a nagykoalíció létrehozása, Antall József kifejtette: a politikai demokrácia alapja a kétpólusú parlamentáris szisztéma, melynek lényege a stabil kormányzati többség és az erős ellenzék. Tréfásan megjegyezte: maradt még annyi ellentét a két párt között, ami kizárja kormányzati együttműködésüket.
Végezetül Antall József úgy vélekedett, hogy a hónap közepére felállhat az új kormány, s legkésőbb június elején módosíthatják a kívánt pontokban az alkotmányt. Így elképzelhető, hogy az új köztársasági elnököt még az Országgyűlés nyári szünete előtt beiktatja tisztségébe a Parlament. (MTI)
1990. május 2., szerda 14:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|