|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A hivatalos ünnep - Nagy Sándor
|
-------------------------------
München, 1990. május 1. (SZER, Világhíradó) - Szekeres László beszámolója következik a hivatalos szakszervezetek május 1-jei ünnepségéről.
- Panem et circenses - kenyeret és cirkuszi játékokat
Körülbelül ez volt az érzésem ma a Városligetben, ahol a MSZOSZ, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége rendezte a május 1-jei ünnepségeket.
Rettenetes tömeg - a rendezők szerint körülbelül félmillió ember - tolongott, ácsorgott, vásárolt, de inkább csak nézegetett, állt sorba és evett, főleg ivott a nap folyamán. Ha ebből a számból levonjuk a rendezvény fontossággát, súlyozását a szervezők részéről, még akkor is több mint negyedmillió marad.
Az MSZOSZ vezetői fórumot is meghirdettek, ahol szakszervezeti vezetőkkel találkozhattak volna a dolgozók, de csak volna, ugyanis érdeklődő tömeg híján ez nem sikerült, így a vezetőknek kellett vegyülni a néppel.
Megkérdeztem Nagy Sándort: úgy érzik-e, az itteni tömeg azt jelenti-e szerintük, hogy ennyien hallgatnak rájuk, szimpatizálnak a SZOT utódszervezetével - különös tekintettel a sikertelen fórumra? Erre ő bevallotta, ez korántsem biztos, egyszerűen csak kicsit szórakozni akarnak az emberek.
Mindenesetre nagyon sokan tolongtak az árusok sorai között, ahol a csizmától a luftballonig, sörtől a giccsig lehetett mindent vásárolni, még MSZMP- és Demisz-jelvényeket is. Ezeknél a sátraknál viszont nem túlzottan tolongott a nép. A Demisz minifórumára összesen 10 ülőhelyet tettek be a sátorba előrelátó rendezőik. (folyt.)
1990. május 1., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|