|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar gazdasági átmenet
|
London, 1989. december 20. (BBC, Késő esti panoráma) - Most van kialakulóban Magyarország gazdasági jövőjének következő évtizede, vagy talán még hosszabb korszaka. És ezért fontos az átalakulás folyamata. Ezekkel az átmeneti kérdésekkel foglalkozik Kornai János professzor könyve: Indulatos röpirat a gazdasági átmentet ügyében. A címből kicseng, hogy erősen átérzett, régen érlődő, egyéni nézetekről van szó. Elolvasása után nyugodtan állíthatom, hogy gondolatok, megfigyelések, értékitéletek valódi kincsestára. Egy negyedórás beszélgetés csak 3-4 nyomtatott oldalnak felel meg, és ezért csak érinteni tudtuk a kérdések nagy részét, amikor ma délután felhívtam Kornai Jánost Bostonban, ahol a Harward Egyetem gazdasági professzora. Könyvében azt írja, hogy Magyarország helyzete nem olyan rossz, mint a hivatalos számok mutatják, és azt kérdeztem tőle először, hogy mi erre a magyarázat? - A fő magyarázat az, hogy a magánszektor és ezen belül leginkább az informális magánszektor - azt amit gyakran második gazdaságnak, vagy árnyékgazdaságnak neveznek - nincs kellőképpen nyilvántartva hivatalos statisztikával. Márpedig ez a magánszektor igen számottevően hozzájárul a magyar nemzeti jövedelemhez, és azok, akik abban résztvesznek, ebből jövedelmet szereznek. És az életszínvonaluk valószínűleg magasabb, mint amit ebből a hivatalos statisztika tükröz. - Csak durva becslésről lehet szó, de milyen százalékát teheti ki a nemzeti jövedelemnek? - Itt a legkülönbözőbb kombinációk vagy becslések terjedtek el közgazdász körökben valahol a 10 százalék és a 30 százalék között.
1989. december 20., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|