|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Fórum a szlovákiai magyarság helyzetéről (1. rész)
|
1990. április 7. - A Rákóczi Szövetség, a Bajcsy-Zsilinszky
Társaság és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Széchenyi
István Szakkolégiuma Társadalomtudományi Klubjának rendezésében
szombaton este a szlovákiai magyarság több vezető személyisége
tartott előadást zsúfolt nézőtér előtt a Budapesti
Közgazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézetének színháztermében.
Duray Miklós többek közt rámutatott, hogy az általa vezetett Együttélés politikai mozgalom az első olyan szervezet Csehszlovákiában, amely az ország valamennyi nemzetiségének átfogó képviseletét tűzte célul. A mozgalmat támogatja a magyarság javarésze, több ezer csehországi lengyel, valamint rutének, ukránok és a szepességi németek. Mind Duray, mind Püspöki Nagy Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője méltatta a két szervezet választási koalícióját, amely lehetővé teszi, hogy a június elején sorra kerülő választáson jelentős számú képviselőt küldjenek mind a szlovák, mind a szövetségi parlamentbe. Becslések szerint mintegy 37 ezer szavazatra van szükség egy mandátum elnyeréséhez a szlovák parlamentben, s ennek kétszeresére a szövetségi parlamentben. A csehszlovákiai magyar szavazók száma 410 ezerre tehető, de ehhez hozzá lehet számítani mintegy 200 ezer embert, akik várhatólag magyar szervezetekre fognak szavazni. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom jelentőségét az adja meg, hogy minden jel szerint a Szlovák Kereszténydemokrata Párt - amely valószinűleg a kormányra kerül - keresztény jellegéből adódóan nyilván együttműködik majd magyar testvérszervezetével.
A két említett magyar politikai szervezeten kívül létezik egy harmadik is: a Független Magyar Kezdeményezés (FMK), amely a Nyilvánosság az Erőszak ellen nevű szlovák mozgalommal lépett választási koalícióra. Az FMK a magyar szavazatok 20-25 százalékára számíthat. Tóth Károly, az FMK elnöke azzal indokolta a mozgalma által választott koalíciót, hogy a várható - nacionalizmustól sem mentes - nemzeti fellángolás közepette nem szabad a magyarságnak kizárólag ellenzéki szerepet játszania. Helyes olyan szervezettel is koalícióra lépnie, amelyik bizonyosan kormányra kerül - mondta. (folyt. köv.)
1990. április 7., szombat 20:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|