|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A második forduló 2.
|
Itt már csak a pártokra esett szavazatok arányában kell szétosztani a törvényben megyénként meghatározott képviselői helyeket, mandátumokat. Hogy melyik párt hány mandátumot kap a megyei lajstromos mandátumokból, azt a szavazatok arányában minden megyében a megyei (területi) választási bizottságok már meg is állapították. Azt, hogy személy szerint ki kapta a mandátumot, azért nem állapíthatták meg, mert gyakori, hogy a pártok egy-egy jelöltet mind az egyéni, mind a megyei lajstromon is indítottak. Két mandátumot azonban senki nem szerezhetett, azért először meg kell várni az egyéni választókerületekben a választás eredményét. Az első fordulóban ugyanis CSAK 5 VÁLASZTÓKERÜLETBEN DŐLT EL, HOGY KI A KÉPVISELŐ, MÍG 171 VÁLASZTÓKERÜLETBEN NINCS VÉGLEGES EREDMÉNY. Ha az egyéni választókerületben eldőlt, hogy ki a képviselő - ennek a mandátumnak van elsődlegessége a lajstromhoz képest - akkor lehet nemcsak számszerűen, de személy szerint is eldönteni, ki szerzett mandátumot a megyei lajstromokon. Ezt is a megyei választási bizottságok fogják megállapítani, de csak április 8-a után.
2./ Más a helyzet az egyéni választókerületekben. A törvény az első fordulóban csak annak engedi odaítélni a képviselőséget, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét megkapta. (abszolút többség)
Vannak olyan választási rendszerek, ahol a mandátum elnyeréséhez elegendő a relatív többség. Ez azt jelenti, hogy az kapja a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az ilyen országokban nincs második forduló.
A MAGYAR TÖRVÉNY abszolút többséget követel, hiszen előre látszott, hogy az adott feltételek között sok jelölt fog indulni. Ha nem is tudja minden párt a megkívánt 750 ajánlási szelvényt összegyűjteni, akkor is tízen felül lesz a jelöltek száma. A számítás beigazolódott, sok olyan egyéni választókerület van, ahol a legtöbb szavazatot kapó jelölt a szavazatoknak csak 18-20 százalékát kapta meg. Ha elég lenne a relatív többség, akkor ilyen kisebbségi támogatás mellett is képviselővé válna a jelölt.
Ez a törvény az első forulóban azért kíván abszolút többséget a mandátum megszerzéséhez. Ez azonban FELTÉTELEZI A KÉT FORDULÓT, ami 176 egyéni választókerületből 171-ben be is következett.
alc. A második foruló tétje
Mi tehát a tétje a második fordulónak? Eldönteni, hogy a 171 egyéni választókerületben ki legyen a képviselő. De a második fordulóban csak az indulhat, aki az első fordulóban a leadott szavazatok több mint 15 százalékát megkapta. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|