|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Der Spiegel a magyar választásokról (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. április 2. hétfő (MTI-tud.) - A Der Spiegel című
hetilap hétfői cikke a magyar választásokkal foglalkozva
megállapítja, hogy Petrasovits Anna kiadós választási vereségbe
vitte bele szociáldemokrata pártját, amelyet az SPD Bonnból
bőségesen támogatott know-how-val és propagandaanyaggal.
A szociáldemokraták kudarcát - idézi a hírmagazin - az MSZDP egyik vezetőségi tagja azzal magyarázta:,, a magyarok nem tudták, kit válasszanak, csak azt tudták, hogy mit nem akarnak választani: tehát mindazt, ami csak a legtávolabbi módon is kapcsolatba hozható szocialista vagy baloldali fogalommal.,,
,,Valóban, az első fordulóban legtöbb szavazatot gyűjtött három pártnak már semmi szándéka sincs a szocializmussal,, - írja a Der Spiegel. ,,A nemzeti-konzervatív Magyar Demokrata Fórum (MDF), amely a választási harcot soviniszta és antiszemita mellékzöngékkel gazdagította, a szavazatok 24,7 százalékát szerezte meg. Szorosan mögéje, 21,5 százalékkal, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) került, amely igen kemény gazdasági liberalizmust prédikál,, - így a hírmagazin.
,,Harmadik helyen, de már jóval lemaradva következik a Független Kisgazdapárt a választók szavazatainak 11,7 százalékával. A kisgazdák, akik az utolsó szabad választásokon, 1945-ben még a legnagyobb politikai erő voltak, a választási harc során elsősorban azzal a bizarr javaslattal keltettek feltűnést, hogy Habsburg Ottót, a császár fiát, Habsburg Ottót válasszák meg magyar államelnöknek.,, (folyt.)
1990. április 2., hétfő 13:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Der Spiegel a magyar választásokról (2.rész)
|
,,Csak e három után következik az a politikai csoportosulás, amelynek vezető koponyái nélkül a szabad választás egyáltalán nem is lett volna lehetséges: a magyar szocialisták (MSZP), a tavaly októberben feloszlatott kommunista MSZMP utódpártja 10,8 százalékot kaptak. A ,hála, - ezt felismerte az 56 éves Pozsgay Imre államminiszter is - ,nem politikai kategória,. Ténylegesen a nehézsúlyú Pozsgay és szövetségesei, Horn Gyula vagy a még miniszterelnök Németh Miklós indították el tavaly ősszel a háború utáni időszak Európájában a legradikálisabb fordulatot: bátran és eltökélten a hatalomról való lemondásra kényszerítették a sztálinista MSZMP-t, amelynek régóta tagjai voltak. Megnyitották Magyarország határait az NDK-menekültek számára, s ezzel lehetővé tették a forradalmat Kelet-Németországban, valamint a szomszédos Csehszlovákiában.,,
,,Csakhogy: míg Kelet-Berlin, Drezda és Prága utcáin a polgárok a gyűlölt rendszer ellen tiltakoztak, és így kényszerítették ki a kommunisták bukását, a magyarországi fordulat lényegesen nyugodtabban ment végbe - és nem a néptől indult ki, hanem egy maroknyi reformpolitikustól. A választás mindenekelőtt a tisztánlátó Pozsgay főreformer személyes veresége, aki néhány hónapja még vitathatatlan jelöltnek számított az államelnök tisztségére.,,
A Der Spiegel megemlíti, hogy a 42 éves Németh Miklós személyében egy prominens MSZP-politikus mégiscsak kiemelkedő választási sikert aratott: Monokon megszerezte a szavazatok hatvan százalékát. Igaz, nem MSZP-jének funkcionáriusaként indult, hanem független jelöltként.,, Sikeres választási jelszava így hangzott: soha nem voltam kommunista,,, - írja a Der Spiegel.
A hetilap, amely ,,Pozsgay, a választások vesztése,,, illetve ,,Antall, a választás győztese,, aláírással közli az államminiszter és az MDF-elnök fényképét, megállapítja: ,,a legjobb kilátásai arra, hogy a második forduló után Németh udódaként kormányfő legyen, a bonni CDU által pártfogolt ötvennyolc éves Antall Józsefnek vannak.,, Emlékeztet, hogy Antall ,,már a választási küzdelemben győzelmében biztos államférfiként lépett fel - ez olyan magatartás, amelyet esetleg a végső döntésnél némely választó rossz néven vesz.,,
A Der Spiegel idézi tőle, hogy mi is a véleménye a kormányfői posztról: a demokratikusan megválasztott magyar kormány első miniszterelnökének ,,vagy fanatikusnak, misszionáriusnak, vagy őrültnek kell lennie.,,+++
1990. április 2., hétfő 13:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|