|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (1. rész)
|
1990. március 20., kedd - Az MDF és az SZDSZ
kezdeményezéséhez csatlakozva több párt szervezésében demonstrációt
tartottak kedden este a Hősök terén. A téren sokezren gyűltek össze,
hogy kifejezzék szolidaritásukat az erdélyi magyarokkal, és
tiltakozzanak a romániai, marosvásárhelyi véres események ellen. A
Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre olvasta fel Sütő András
március 17-én írt levelét, melyben a román kormányzattól követeli,
hogy azonnal lépjen közbe a magyarságot ért atrocitások
megszüntetése érdekében.
Kányádi Sándor romániai magyar költő élesen elhatárolta magát a Marosvásárhelyen történtektől. Hangsúlyozta, hogy a fasiszta csoportosulások nem dúlhatják fel a forradalom eddig elért eredményeit. Románia nevében bocsánatot kért a történtekért, és kérte az egybegyűlt tömeget, ne vonuljanak a román nagykövetség elé, mert az nem használna az ügynek.
Göncz Árpád a Magyar Írók Szövetsége nevében szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Mint mondotta: a Magyar Írók Szövetségének választmánya mélységes megdöbbenéssel értesült a történtekről, Sütő András és környezete bántalmazásáról. Leszögezte: a kulturális autonómiát a magyarságtól senki meg nem tagadhatja. Felelőssé tette a helyi hatóságokat, amiért tétlenül szemlélték, hogy a magyarok elleni gyűlölet idáig fajult. Felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a gyűlölet és a harag rossz tanácsadó, s csak rendíthetetlen, nyugodt méltósággal szabad rá válaszolni.
Csurka István arról szólt, hogy reményeink ellenére Romániában sajnos nem szűnt meg teljesen a diktatúra. Pedig a demokrácia mindenütt azt kell hogy jelentse, hogy a szabadsághoz, az egyenlőséghez mindenkinek, a kisebbségnek is joga van. Úgy tűnik azonban, Romániában egyesek megijedtek a demokráciától. Hangoztatta, hogy Európa ma új egység felé halad, és kérte a jelenlévőket is, ne engedjék, hogy ezt egyes erők megváltoztassák. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az Európához való tartozás csak a demokrácia és a szabadság elvei alapján valósítható meg. Bejelentette, hogy az MDF az ENSZ-hez fordul, és ha nem szűnik meg a magyarok üldözése Romániában, a Biztonsági Tanács összehívását is követelni fogják. Felolvasta azt a tiltakozó levelet is, amely a magyarellenes pogrom azonnali beszüntetéséért és a felerősödő sovinizmus ellen emel szót. (folyt. köv.)
1990. március 20., kedd 20:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|